Júniusban lakossági tájékoztatót tartott az önkormányzat a készülő köztisztasági rendeletről, a lakótelepen élők számára. A házak közötti közterületek átadása kapcsán – számos más kérdés mellett – felmerült az is, hogy mire lehetne használni ezeket a területeket. A többféle megoldás egyike lehetne talán egy „városi kert” létrehozása is.
A városi kertek létrejöttét a világgazdasági válság, illetve a két világháború tette szükségessé, amikor az élelmiszerhiány enyhítésére az önkormányzatok egyszerűen kiadták az elhanyagolt és művelhető területeiket az adott környéken lakóknak. A hetvenes évektől kezdve új lendülettel szaporodtak meg az európai nagyvárosokban. A közelmúltban itthon is megjelentek a Városi Kertek Közhasznú Egyesületet alapító Rosta Gábor munkájának köszönhetően.
„Mára sokan teljesen elszakadtunk azoktól az alapvető tevékenységektől, melyek az emberiséget évezredeken át éltették és fenntartották. Nincs közünk a földhöz és ahhoz az élelmiszerhez, amit megeszünk. A városi emberek többségének fogalma sincs, hogyan kell termelni. Azért alapítottuk az egyesületünket, hogy városi-közösségi kerteket alapítsunk, az egymás közelében lakó emberek megismerjék egymást, és közben megtanuljanak növényeket ültetni, és részesüljenek a kertek hasznaiból, akár városi környezetben is – mondja Rosta Gábor. – A fővárosban eddig mi öt működő közösségi kertet indítottunk útjára. Kispest, Óbuda és Szentendre játssza a főszerepet, mert kifejezetten lakótelepi környezetet kerestünk, és a továbbiakban is erre fókuszálunk, ugyanis itt van a legnagyobb szükség a művelt kertekre és közösségekre.”
Bárkiből lehet városi kiskertész, de a közösség kialakításánál fontos a lokalitás, hogy mindenki a közelben lakjon, mert így könnyebb időt szakítani a kerti munkára. A panelkörnyezetben a saját kertet helyettesíti a közösségi kert. A kerteknek van egy kertszabályzata, amit mindenkinek el kell fogadnia. Ebben szerepel például az, hogy kábító vagy mérgező növényeket nem lehet termeszteni, ez biokert, nem használhatnak kemikáliákat, és a közös területek művelésében mindenkinek részt kell vennie, és még sok egyéb. A kerttagok nem adhatják át másnak a parcellát, ha valaki kilép, akkor az ágyása visszaszáll a közösségre, és ők választanak a várólistából.
Forrás: Óbudai Anziksz