Eleink harca a betegségek és járványok ellen: egy példakép, Schäffer Mihály

739
Kép: minalunk.hu

Bár számunkra eddig ismeretlen jelenség volt egy világméretű veszélyt jelentő járvány, korábbi korokban sokat küzdöttek az emberek – főleg az orvosok – különböző halálos betegségek, fertőző járványok ellen. A budaörsi minalunk.hu cikkében egy ilyen “hétköznapi hőst”, Budaörs egykori orvosát ismerhetjük meg, Schäffer Mihályt – aki egy ismert solymári családból származott.

Schäffer Mihály 1898. október 9-én született Solymáron, egy földművelő család fiaként. Miután elvégezte az orvosi egyetemet, 1926-tól körorvosként működött Budaörsön. Gyógyító tevékenységének és felvilágosító intézkedéseinek egészen kézzelfogható hatása volt a település életére és a helyiek egészségére. Míg előtte évente 300 újszülöttből kb. 100 meghalt, ezt a számot csupán néhány év alatt sikerült 20-25-re lecsökkentenie, elsősorban az anyák számára bevezetett rendszeres higiéniás és felvilágosító tanácsadás eredményeként. Sikeresen visszaszorította az 1928-ban pusztító hatással járó hastífusz járványt, rendszeressé tette a ragályos betegségek – például a veszedelmes torokgyík – elleni védőoltásokat.

Intézkedései a maga korában kifejezetten haladónak, újító szelleműnek számítottak. Érdemes elolvasni, hogy hogyan gondolkodott a járványok ellen küzdő orvos, szavaiból ma is sokat tanulhatunk:

“A fertőző betegségek legyőzésére is találnunk kellett egy hatásos megoldást, mivel a tífusz Budaörsön is sok áldozatot követelt. 50 élelmiszerboltot és az ott dolgozókat vizsgáltuk meg, az egész lakosságot beoltottuk tífusz ellen, a tejet és az ivóvizet, valamint az árnyékszékeket és a szemétgödröket is állandóan ellenőriztük, és nem folyhatott semmiféle trágyalé az utcára.

Minden gyermek védőoltást kapott diftéria ellen, és megvizsgáltuk a baktériumtenyészetüket is. Néhány év múlva már nem betegedett meg senki tífuszban vagy diftériában. Évente kétszer vizsgáltuk meg a 900 iskolást és a 21 tanítót, illetve a 250 óvodást és a 60 árvaházi gyereket. A községi elöljáróság a jó tanulók között 200 fogkefét osztott ki. A lányok az apácáknál jó kezekbe kerültek. A fiúk számára pedig megépült a sportpálya, és ezáltal megteremtették az egészséges időtöltést.”

Schäffer Mihály Budaörsön egészen a második világháború utánig praktizált. A háború után őt és családját is kitelepítették a németországi Wertheimbe. Külhonban is folytatta működését: gyógyított és a kitelepítettek érdekeit képviselte.

Solymár fia, Budaörs orvosa 75 évesen, Karlsruhéban hunyt el.

A teljes cikk a minalunk.hu portálon olvasható.

solymáronline