Rendhagyó irodalmi szalon Szabó Magda születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából a művelődési házban, június 6-án kedden, este 19 órától.
Daragics Éva, a solymári általános iskola magyar-történelem szakos tanára a művelődési házban vezeti színjátszó-körét iskolásoknak. A Csepűrágók minden évben új darabot mutatnak be, melyet tanárnőjük rendez, és a színpadi átiratot is általában maga készíti. Ezúttal kicsit más jellegű együttműködésre kérte fel a művelődési házat, hogy segítse megvalósítani egy régóta érlelődő ötletét, mely most vált aktuálissá.
„Az irodalmat szenvedélyesen szerető közönség az egész országban Szabó Magda születésének és halálának kerek évfordulójára emlékezik. A művelődési ház igazgatója, Varga Zsolt úr támogatásával és a dolgozók közreműködésével mi is egy méltó centenáriumi megemlékezésre készülünk” – meséli a tanárnő.
Az est házigazdája Balogh Istvánné lesz. Indításképpen Daragics Éva tart bevezető, melynek címe „Szabó Magda, a magyar regény dívája – az írói pályakép női szemmel”. Az előadás a gender szellemében, a női írók világába helyezi el Szabó Magdát.
Utána közel egy órában „Szelíden és szilárdan” címmel kerül sor Gajdó Delinke, színművésznő önálló műsorára, amelyben Szabó Magda életművének széles szegmenséből kel életre az írónő alakja, világa és szerettei. A szövegek kiválasztása, dramaturgiai gondozása és a darab színpadra állítása Daragics Éva munkája.
Mint megtudjuk, a rendező és a színésznő régi ismerősök: „Gajdó Delinke tanítványom volt Sepsiszentgyörgyön. Azután a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet végezte el, majd több évig játszott a szatmárnémeti Harag György társulat színésznőjeként. Jelenleg Tinnyén él, anyai szerepkörben. Ennek az előadásnak a terve nem a pillanat műve, rég érlelődik kettőnkben. Szándékunk elsősorban az ismeretterjesztés, hiszen annak ellenére, hogy Szabó Magda bizonyos körökben divatos szerző, az átlag olvasó kevés művét ismeri.”
Daragics Éva az előadás mottójául egy Latinovits Zoltán idézetet választott: „Az a repülés boldogsága, ha a kimondott szóval az emberek tekintetével találkozunk s megérintjük a lelküket.” – „A színész és a tanár közös feladata, hogy ablakokat nyisson az emberek lelkébe” – magyarázza. – „Reméljük, ez az est erre szolgál majd.”