Hagyományőrzés, hagyomány-éltetés, hagyományalkotás a 21. század fordulóján. Ez a témája a dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteményben április elsején megnyílt kiállításnak, melyhez kapcsolódva dr. Szigetiné dr. Tóth Judit néprajzos muzeológus tart előadást, holnap este 18.30-kor.
„Térségünk, a főváros környéke népességét tekintve különösen sokszínű. A magyarokkal németek, szerbek, szlovákok, dalmátok és rácok éltek együtt ismerve egymás nyelvét, kultúráját” – dr. Sz. Tóth Judit, a Ferenczy Múzeum munkatársa. – „A rendszerváltozás után megfogyatkozott, hovatartozását erősíteni akaró nemzetiségi közösségekben felerősödött az igény hagyományaik megismerésére, hiteles bemutatására és átadására. E tekintetben Solymár szerencsés helyzetű, hiszen itt lehetőség volt és van a hagyományos kultúra közvetlen átadására: még élnek annak képviselői, svábul beszélő, viseletben járó solymáriak. Érezhető módon értékelődött fel ez az örökség, és annak hordozói, a legidősebb generáció.
A gyökerek keresése, az igény örökségük feltárására minden nemzetiség körében megvan, ott is, ahol a történelmi traumák következtében nem, vagy alig lehet szó folytonosságról. Ők korábbi leírásokra támaszkodva próbálják feleleveníteni szokásaikat, újjá teremteni vagy megalkotni azokat.
A kiállítás keresi a választ, mit jelent ma svábnak, szlováknak, szerbnek lenni, mivel fejezik ki, és hogy közvetítik a többség felé a viselet, a szokások, nyelvhasználat, gasztronómia területén.
A viselet a leghangsúlyosabb, hiszen a felöltött sváb, szlovák, szerb öltözet az identitás vállalásának legjellegzetesebb formája. A második témakör az egyházi ünnepek tovább élésével foglalkozik. A harmadik rész a közösségi rendezvénnyé formálódó farsanggal és lakodalmassal reprezentálja a szokások aktualizálásának folyamatát a sváb, szlovák és szerb közösségekben egyaránt. Folyton változó kategória, ahogy változik maga a közösség is, amely a régit új tartalommal tölti meg, igényei szerint újraalkotja. Az új „kitalált” hagyományok egy-egy helyi esemény, szokás, étel köré szerveződnek és gyakran fesztivál-formát öltenek (fánkfesztivál). Napjainkban is születnek tehát új hagyományok, másolt, vagy újonnan kitalált formában” – fejezi be gondolatait a néprajzos muzeológus.
Barcsik Géza felvételei a kiállítás megnyitóján készültek:
