A Pilisszentivánon élő Szilágyi Andor mesél majd új darabjának főszereplőjéről – Tóth Ilonáról – az Apáczai Csere János Művelődési Házban működő történelmi klub következő összejövetelén, november 25-én pénteken, 18 órától.
Az író, filmrendező 2005 óta próbálja az 1956-os események egyik hősét bemutató forgatókönyvét színpadra vagy filmre vinni, de csak ebben az évben talált megértő fülekre. Vidnyászky Attila rendezésében, október végén mutatták be a Nemzeti Színházban a tragédiát, melyben „Tóth Ilona személye eggyé válik az ártatlanság fogalmával, miközben a megsokszorozott bűn – kezdve a beismerésre való kényszerítéstől a gyilkosság elhitetéséig –, kedvére játszhatja halálos játékát egy fiatal lánnyal”.
Ki is volt Tóth Ilona (1932–1957)?
A kiváló tanuló és sportoló, tanárai és iskolatársai körében is rendkívül népszerű Tóth Ilonka 1951-ben érettségizett a budapesti Teleki Blanka Leánygimnáziumban. A templomba járó, mélyen vallásos lány közösségteremtő erejének köszönhetően egy ideig iskolai DISZ-titkár. Szorgalmának, segítőkészségének és sok áldozattal járó kitartásának köszönhetően a budapesti orvosegyetem egyik legígéretesebb hallgatója, végig jeles eredménnyel tanul. Az 1956-57-es tanévben készül megszerezni a diplomáját.
A forradalomban
Az 1956-os forradalom kitörésekor a Szövetség utcai kórházban belgyógyászati gyakorlaton van. Október 23-án részt vesz a nagy diáktüntetésen, két nappal később ápolónőnek jelentkezik a Szövetség utcai kórházba. A Péterfy Sándor utcai kórházban tagja lesz az Önkéntes Mentőszolgálatnak, és a következő napokban mentőápolóként járja a város egyre veszélyesebb utcáit. November 4-én a felettesei kérésére elvállalja a Domonkos utcai kisegítő kórház vezetését. November 18-án itt biztosít helyet az illegális Élünk című folyóirat szerkesztőinek, a perben először szintén halálra ítélt Obersovszky Gyulának és Gáli Józsefnek, akiknek segít a tervezett „nőtüntetés” röpcéduláinak fogalmazásában és sokszorosításában.
A per
November 20-án rendőrök szállják meg a Domonkos utcai kórházat. Először a szovjet hatóság emberei hallgatják ki a letartóztatottakat, köztük Tóth Ilonát. A vád állítása szerint 1956. november 18-án Tóth Ilona Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc segítségével rendkívül brutálisan meggyilkolta Kollár István rakodómunkást.
A szovjet mintára, közvetlen KGB-s instrukciók alapján kreált és levezényelt pert a sajtó kiemelten kezeli, a nyilvánosságot a „korrekt tájékoztatás jegyében” az ügy minden horrorba illő részleteibe beavatja. A cél: ország-világ előtt bizonyítani a Magyarországon tomboló ellenforradalom brutalitását.
A 24 éves Tóth Ilonát, valamint két társát, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet halálra ítélték. Tóth Ilonát 1957. június 26-án, a társait 27-én (vagy 28-án) kivégezték.
Tóth Ilona rehabilitálása
A Legfelsőbb Bíróság Tóth Ilona testvérének kérésére 1990-ben felülvizsgálta a bírósági eljárást, de a semmissé nyilvánítás iránti kérelmet elutasította. 2000-ben született a negyedik – Lex Tóth Ilonának is nevezett – semmisségi törvény. Ez alapján a Fővárosi Bíróság Tóth Ilonát 2001-ben a köztörvényes bűncselekmény elkövetése alól felmentette, és az 1957-es eljárást semmisnek nyilvánította.
Mára a kort igazán, mélységében ismerő történészek, jogászok és kutatók, így a nemrégiben elhunyt Gyenes Pál, illetve Kahler Frigyes, Kiss Réka, M. Kiss Sándor, Zinner Tibor, Jobbágyi Gábor, Horváth Attila, Szakolczai Attila munkái egyértelművé tették: Tóth Ilona és társai koncepciós per áldozatai lettek.
Forrás: Nemzeti Színház
SZILÁGYI ANDOR író, filmrendező
1955-ben született Szolnokon. Az egri tanárképző főiskolán végzett 1983-ban történelem-népművelés szakon. Volt újságíró, raktáros, kőműves, favágó. 1986-1993 között a Magyar Rádió ügyelője. 1993-tól szabadfoglalkozású író.
Darabjait – A rettenetes anya, El nem küldött levelek, Leánder és Lenszirom, Böllérénekek stb. – játszotta többek között a Stúdió K, a Radnóti, a Thália, a szolnoki, a miskolci és a pécsi színház. Volt bemutatója a londoni National Theatre-ben, valamint Kolozsváron, Újvidéken és Komáromban is. Legtöbbet játszott művéből, a Leander és Lensziromból készült Tallér Zsófia operája, amelyet tavaly mutattak be Zsótér Sándor rendezésében az Operaházban.
Regényei közül A világtalan szemtanú és a Shalim szerbül, horvátul és olaszul is olvasható. A saját forgatókönyvéből rendezett A Rózsa énekei című játékfilmjével 2003-ban elnyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál zsűrijének díját.