Balogh Róbert és Kautzky Armand a Bauernhausban

1556
  • Milyen volt a házasulandó lányok kelengyéje, a „Stafierung”?
  • Hogyan horgoljunk karácsonyi díszeket, gömböt, harangot és angyalt?
  • Milyen három fogásos karácsonyi menüt készítsünk?

Ezekre a kérdésekre is választ kap, aki ellátogat a Bauernhaus – ide kattintva elérhető – novemberi programjaira.

Természetesen a következő időszakban is lesznek különleges vendégek, így az Arcok és harcok című beszélgetős est vendége Kautzky Armand, a solymáron élő népszerű színész lesz december 2-án. November 24-én pedig Balogh Róbert sváb származású íróval ismerkedhet meg a közönség, vele Ritter György fog beszélget majd.
A 44 esztendős, pécsi születésű irodalmár így ír internetes naplóbejegyzésében:

„Mostanában azon töprengek, hogy melyik regénynek álljak neki. Merthogy készen van egy. Majdnem négy éven át írtam a magyar rasszizmusról, holmi tabló, zömmel dinamikus, néhány meditatív résszel. Kiadót keresek neki.
Elkezdtem átdolgozni a trilógiámat. Mármint a SCHVAB-ra gondolok. Egy kötetté. Húzom, javítom, szerkesztem, ha eszembe jut hozzá valami és éppen van időm. Kaptam is néhány új inspirációt, van egy tervem egy nagyobb jelenethez, meg a visszájához is támadt ötletem. De ez igazából aprómunka, részletek kidolgozása, pepecs.
Elkezdtem írni, négy és fél éve egy család-regényt, mármint nem a sajátomról, meg nem magamról, hanem felépíteni egyet a semmiből. Ez is van vagy harminc oldalas, egy kis részt beadtam pár éve egy novellapályázatra, ezer anyag közül lett harmadik. Kis kincsek vannak benne, majdhogynem líra, meg nem is igazán van története, inkább csak a levés könyve lesz. Az együtt és a külön levésé. Ha rám jön, akkor megtudok írni egy-egy bekezdést belőle, de nagyon érzékeny állapotomban kell lennem, ha beszivárog a valami a realitásból, akkor egészen tompa lesz az amúgy tisztán reflektitív szöveg. Meg azzal szoktam játszani, hogy át-átírom más személybe, más narrációval is kipróbálom. Hogyan szólal meg természetesebben, néha átmegy paródiává, Hrabal, vagy Mándy hangján írok pár sort. A manírt végül kihúzom belőle.
Aztán van még egy ötletem, ahhoz sokat kellene utazni, kutatni. Egy pontból széttartó történetek. Ezt most nem érzem megvalósíthatónak, pedig fontos dologra reagál, arra ami éppen most van.
Mesekönyvet is tudnék írni többet, háromra is van ötletem. Van kinek mesélni, csak úgy fejből, már kigyakoroltam.
Darabot is tudnék írni. Nem tudom, hogy működne-e, de megvan a kulcsjelenete.”