Jan Styka lengyel festőművész vezetésével készült, az az 1849-es nagyszebeni csatát megörökítő Erdélyi Panoráma, más néven Bem-Petőfi Körkép, melynek 18 darabját a lengyelországi Tarnow múzeuma adta kölcsön az az Ópuasztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak. Így mától – 2017 márciusáig – először látható egy helyen a két nagy magyar történelmi körkép, az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép.
Az 1890-es évek magyar kormánya a negyvennyolcas szabadságharc 50. évfordulója alkalmából olyan körkép elkészítésére adott megrendelést ismert művészeknek, amely az egyik győztes hadműveletet jeleníti meg. Az óriási méretű, 15 méter magas és 120 méteres kerületű jubileumi körképet 1897-ben ki is állították, 1908-ban Lengyelországban azonban eltűnt. A körkép megmaradt darabjait – magyar és lengyel együttműködés eredményeként – száz év után mától tekintheti meg újra a közönség a Szolnoki Galériában.A jubileumi körkép elkészítésének lehetőségét a néhai magyar kormánytól egy lengyel festőművész, Jan Styka kapta meg, aki alkotótársként maga mellé vette még három honfitársát: Zygmunt Rozwa-dowskit, Michal Wywiórskit és Tadeusz Popielt, valamint egy német festőt, Leopold Schönchent is. Természetesen magyar festőművészeket is megnyert nagyszabású tervéhez: Margitay Tihamért, a jeles tájképfestő Spányi Bélát, valamint Vágó Pált, a csatajelenetek kitűnő szakértőjét. A lengyel, német és magyar festőkből álló csoport 1897-ben öt hónap alatt készítette el Lembergben (Lvov) a kor legnagyobb festményét, amelynek magassága 15, kerülete 120 méter volt. A panorámakép az 1849. március 11-én – Erdélyben – Nagyszebennél vívott emlékezetes csatát jelenítette meg, ahol a magyar honvédség Bem József lengyel tábornok vezényletével, bravúros hadművelettel győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. A körkép az Erdélyi Panoráma címet kapta, a művészettörténészek pedig négy központi jelenet köré csoportosítják a művet: Erdélyi Panoráma, Bem Erdélyben, Bem és Petőfi, valamint a Nagyszebeni csata.A körképet 1897 szeptemberében Lvovban, majd az év végén Budapesten, a „Népek Tavasza” 50. évfordulójára állították ki. 1907-ben ismét Lengyelországba került.
Forrás: MTI, Magyar Nemzet Online