Július 9-én, szombaton 10 órakor indul a Nagykovácsi polgármesteri hivatal parkolójából, az 5 km hosszú (kb. 5 órás) – a dolomit sziklák lenyűgöző világába elkalauzoló – Szent László-tárnics túra a Nagy-Szénás tanösvényen.
Hazánk flórájának talán leghíresebb tagja a pilisi len, a gyönyörű sárga virág, mely az egész világon egyedül a Szénások fokozottan védett lejtőin él. A Pilisi len élőhelye – mutatva a növény európai fontosságát – elnyerte az Európa Tanács által adományozott Európa Diplomát is. A fokozottan védett ritkaság azonban csak egy a számtalan védett növény- és állatfaj közül, mely megtalálható e területen. A program állomásait végigjárva többféle orchideafajban gyönyörködhetünk (fehér madársisak, vitézkosbor), láthatjuk a kizárólag a Kárpát-medence dolomitlejtőit díszítő Szent István király szegfűjét és szélben hullámzó árvalányhaj-mezőket, hallhatjuk a területen újra megjelent holló károgását, és megismerkedhetünk a Budai-hegység legfontosabb természetvédelmi problémáival is. Világviszonylatban is ritkaság, hogy egy nyüzsgő kétmilliós város közvetlen szomszédságában ilyen változatos, értékes ritkaságokban bővelkedő természeti területet találjunk, melynek megismerése mindenki számára egyedülálló élményt jelent.
A Szent László-tárnics ma nem túl gyakori védett növény.
Alighogy Szent László király a tatárokat kiűzte Magyarországról, szörnyű pestisjárvány tört ki. A király imájával elnyerte Istentől, hogy a dögvész gyógyítója az a növény legyen, amelyet felfelé lőtt nyila visszahullva eltalál. Így lett a magyarok pestisfüve a keresztesfű, amit azóta Szent László füvének neveznek. A középkori monda egyrészt onnan eredhet, hogy a Szent László-tárnics gyökere valóban gyakran olyan, mintha átfúrták volna, másrészt, hogy a népi gyógyászatban sokféle gyógyhatását ismerték. Utóbbira utal latin neve is. Névadója a bosszúálló és iszákos illír király, Gentius volt, aki számkivetettségében gyógyító növények tanulmányozásával foglalkozott és elsőként ismerte fel a tárnicsgyökér gyógyhatását. A Gentiana név módosulása az is, hogy a tárnicsok közismert magyar elnevezése az encián és a kékszínű tárnicsok színe is ezért enciánkék.