Miért beszélünk mi magyarul?

1223
Tizenegy jelet tartalmaz az a Kalocsa mellett talált csontlemez, amely egykor egy honfoglaló harcos tegezét borította. A jelek nem a székely ábécé betűi, inkább a nyugati török írásokhoz hasonlítanak. A kutatók azt gyanítják, hogy a rövid szöveget nem magyarul, hanem valamilyen török nyelven írták.

Horváth Béla történelem szakos tanár látogat el ma a művelődési házban működő történelmi klub 6 órakor kezdődő rendezvényére. A Miért beszélünk mi magyarul… című előadáson megismerkedhetünk Dr. Makkay János régész kutatásaival, aki nyolcvanegy tanulmányában fejtette ki nézeteit népünk eredetéről. Horváth Béla ezt az elméletet foglalja össze, izgalmas tényekkel alátámasztva.

Dr. Makkay János kutatásai során török eredet nyomaira bukkant, melyeket alátámasztó bizonyítékok is fellelhetők. Kiemelendő a magyarok őstörténete kapcsán hogy az Árpádokat számos bizánci forrásban, a „türk” megnevezéssel illették. Emellett maga az Árpád név is török eredetű, jelentése: felség, úr. Példák lehetnek hősi énekeink és mítoszaink, a törzsfők és főméltóságok személynevei, településrend és társadalom is mind az árpádiak törökösségére utalnak. Fontos tény továbbá, hogy előkerült az árpádiak egyetlen írásos nyoma, egy harcos csontlemeze, amelyen török írás található.

Tényként tekinthető, hogy nyelvünk nem hasonlít a szomszéd nyelvekhez, tehát nem indoeurópai. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, azonban a finnek csak távoli rokonaink, így valószínűsíthető, hogy nagyon régen elváltunk a nyelvcsalád többi tagjától. Érdekesség még az is, hogy az elmélet szerint magyar nyelvű rokonaink a keleti sztyeppék felől érkeztek és időben előbb, mint az árpádiak.

A nép tehát előbb telepedett le a Kárpát-medencében, és a később érkezett Árpádokkal – talán éppen 896 körül, ahogy erről írásos források is tanúskodnak – hódították meg az országot, és mentették meg a magyarokat a beolvadástól (szlávok, frankok). Ezt kettős eredetnek is nevezhetjük.

Bíró Norbert írása nyomán (kodolanyi.hu)