Ismét a kerek-hegyi kecskék borzolják a solymári kedélyeket: pár hónappal ezelőtt jórészt csak a szökdöső kecskékről és felelőtlen gazdákról szóltak a kerekhegyiek posztjai a solymári Facebook-csoportokban, amíg az önkormányzat el nem érte a jószágok elszállítását. Ám az elmúlt hetekben minden megismétlődött: a Bánya közben lévő önkormányzati ingatlanon belül és az utcán is újra feltűntek az állatok: valaki visszahozta őket. Vajon mi lesz most a kecskék és tulajdonosuk sorsa? Mit tud tenni az önkormányzat? Mit tudnak tenni a szomszédok?
A kezdetek
A történet kezdete még az előző önkormányzati ciklusra nyúlik vissza, amikor is a jószágok tulajdonosa szóban megállapodott az akkori önkormányzattal, hogy az egyik üresen álló, az önkormányzat tulajdonában lévő bozótos telken legeltetheti néhány kecskéjét. Ez a konstrukció egészen addig működött, amíg a kecskék száma el nem kezdett nőni, és nem csatlakozott a nyájhoz pár másik állat, például mangalicamalacok is. Ekkor már a szomszédoknak is egyre több kellemetlenséget okoztak a kerítésen állandóan átszökő állatok, akik a telek növényzetét teljesen visszarágták, és hol a magánkertekbe törtek be, hol az autók elé sétáltak ki komótosan. 2024 októberében, mikor a mostani képviselő-testület megkezdte munkáját, ezt a problémát is megörökölte: miután a tulajdonossal hosszasan egyeztettek, végül sikerült rávenni, hogy elszállítsa az állatait egy másik helyre. Közben a solymáriak a Facebookon ütköztették véleményeiket az ügyről: egyesek a falusi állattartás hagyományainak védelmében szólaltak fel, mások az úttesten sétáló kecskék okozta lehetséges balesetekre hívták fel a figyelmet. Miután a patás állatkák elkerültek a Kerek-hegyről, a vita elült, a kedélyek lenyugodtak.
A közelmúlt
Néhány hete ismét arra lettek figyelmesek a Bánya köz környékén élők, hogy mekegés hallatszik az addig üresen álló önkormányzati telekről. Meglepődve tapasztalták, hogy ismét tizenegy kecske rágja a bekerített telek növényzetét. Az esetet jelentették az önkormányzatnak, aki először az állatok gazdáját kereste meg, hogy mégis mire vélje a kecskék ismételt feltűnését, hiszen arra semmilyen hozzájárulást nem adott az önkormányzat. Azután érkezett egy bejelentés egy elhullott kecskéről, amely egy szomszédos magánterületen bomlott – ekkor került sor a hatósági állatorvos bevonására. Az önkormányzat munkatársai a tulajdonosnak jelezték, hogy ha nem talál záros határidőn belül megoldást, akkor elszállíttatják az állatait.
A megoldás
Július 27-én hétfőn korán reggel a kerekhegyiek jelezték a polgármester felé, hogy mozgolódás van a helyszínen: hajnali öt óta tereli át a kecskéket a tulajdonos és egy segítője az önkormányzati telekkel szomszédos magáningatlan kertjébe, és mindezt nem éppen csendesen teszik. Szerencsére a megoldás már úton volt: az önkormányzat két munkatársa mellett Szűcsné M. Adrienn, az Ürömi Állatotthon vezetője és Solymár ebrendésze, valamint egy önkéntes is felment a hegyre saját autóikkal és a menhely furgonjával. Némi beszélgetés után, amelyben felvázolódott pár állatjóléti jogszabály, néhány asszertív érv a közösségi együttélés szabályai mellett és az állatok máshol tartására vonatkozó konstruktív javaslat, a kecskéket (egy kivétellel) sikerült a szállító járműbe terelni, és elszállították őket egy olyan helyre, ahol biztosított számukra a megfelelő mozgástér és a folyamatos takarmányozás is. Pár óra múlva a nyája nélkül maradt, rémült, menekülő maradék egy szem állatot is sikerült végül befognia a menhely önkéntesének, aki saját autójával vitte az utolsó kecskét a többiek után.
Utószó
Solymáron az állattartást a 13/2011. önkormányzati rendelet szabályozza. Eszerint “Solymár Nagyközség területén haszonállat az állat-egészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával tartható. Nem tartható haszonállat a lakosság, illetve más állatok életének, egészségének, testi épségének veszélyeztetésével.”
A helyi rendeleten túl természetesen érvényesek az országos állatvédelmi szabályok is, vagyis minden állat esetében gondoskodni kell többek közt a megfelelő takarmányról, a folyamatos ivóvízről, a tiszta, száraz pihenőhelyről, a rendszeres állatorvosi ellátásról, valamint a biztonságos kerítésről is. Ha az állattartás miatt konfliktushelyzet alakul ki a szomszédok között, és nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor a szomszéd birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől, illetve bizonyos súlyos esetekben az állategészségügyi hatóság is eljárhat.
„Az ügyben alapvetően három védendő jog van: egyrészt a szomszédok nyugalomhoz és biztonsághoz való joga, másrészt az önkormányzat tulajdonosi és ezzel összefüggő rendelkezési joga, harmadrészt az állatok jólléte, állatvédelmi szabályok: a „falusi állattartás” nem azt jelenti, hogy a kert közepére kirakják a jószágot, de utána nem gondozzák, nem felügyelik, hagyják kószálni, nem pótolják rendszeresen az enni- és innivalójukat. E körben arányosan kell fellépnünk mindhárom védendő joggal összefüggésben, azonban az állatok védelme prioritást élvez.” – fűzte hozzá az ügyhöz dr. Beregszászi Márk jegyző.
Gelencsér Zsófia – Solymár online