Az ötgyerekes anyukát sokan a Nagycsaládosok Országos Szervezetének helyi vezetőjeként ismerik. Pedig a család mellett van még egy szenvedély az életében.
Erika ugyanis hajdanán úttörővasutas volt és a csillebérci kisvasút iránti szerelme azóta is töretlen. „Csapatszellemet tanultunk, megtapasztaltuk az összetartozás érzését, életre szóló barátságok kötődtek” – mondja, és bár mindennek már harminckét éve, máig visszajár a családi, illetve nosztalgia napnak nevezett rendezvényekre. Így történt ez az elmúlt két hétvégén is. „Ilyenkor újra egyenruhába bújunk és ugyanúgy szolgálatba állunk, mint a kisvasutasok. Természetesen a gyerekeimet is viszem. Legutóbb a kisfiam kísért el.”
Hogy mi volt Erika kedvenc beosztása? „A legszívesebben kalauz voltam, akkor találkozhattam a legtöbbet az utasokkal, de a 15 napos forgórendszerben minden beosztásból részt kellett vállalni. Így voltam hangosbemondó, váltókezelő és jegyeket is árultam.”
A csapatépítéssel, szervezéssel kapcsolatos készségeire egyébként ma is szükség van, hiszen koordinátorként dolgozik a Nemzeti Művelődési Intézetnél. „És persze a családban is nagy hasznát veszem a kisvasutas gyakorlatnak” – teszi hozzá mosolyogva.