November elsején Mindenszentek főünnepét tartottuk, másodikán pedig halottak napját. Mindszent eredete messzire nyúlik vissza a Katolikus Anyaszentegyház történetében, keleten már 380 körül megemlékeztek egy napon az összes vértanúról, a nyugati egyházban III. Gergely pápa (ur. 731-741) jóvoltából vált a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” ünnepévé. Estéje már halottak napja előestéje, ekkor emlékezünk meg a tisztítótűzben szenvedő lelkekről, s imádkozunk szabadulásukért. A halottakról való gondoskodás sem új keletű szokás, már az ősidőktől fogva része az emberiség kultúrájának.
Idén is, ahogy a korábbi években, Mindenszentek ünnepén a Római Katolikus Plébánia Temetőjében János atya megáldotta a papi és az apáca sírokat ének és imádság kíséretében, a solymári Karitász csoport pedig mécseseket gyújtott rajtuk. Délután három órakor ugyanitt, ünnepélyes szentmisét mutatott be Szemere János plébános atya nagy számú hívő részvételével. Prédikációjában az evangélium boldogmondásairól (Máté 5,1-12a) tanított, kiemelte, hogy ezeknek három kulcsszavuk a mennyek országa, az igazság, és a boldogság. A boldogok, görög eredeti szerint áldottakat jelent, Istentől való természetfölötti kegyelmi ajándékok birtokosai ők, melyre csak megnyílni tudunk, önerőből elérni azokat nem. A nyolc boldogság felsorolásában az elsők az Istennel szemben, a szegénység vállalásának kegyelmeit tárják elénk, az utolsó négy az emberekkel szembenieket, egész az üldöztetésben való kitartásig. A boldogságok tükrében átgondolhatjuk, hogy Isten kegyelmi adományaiból mennyit nyertünk már el. Befogadnunk és megvalósítanunk kell az evangéliumot, bízva Isten igazságában, ami az Ő végtelen szeretete. A szentmise után a hívek kérhették Plébános atyától hozzátartozóik sírjainak megáldását.
November 1 – 8 között, Mindenszentek nyolcadában teljes búcsú nyerhető, ha temetőt, vagy olyan templomot látogatunk, ahol van, vagy volt temetkezés, sírhely, kripta. A Solymári Katolikus templomban is volt kripta, a Majthényi család kegyúri kriptája, ennek helyét emléktábla őrzi. Teljes szabadulást nyerhetünk valamely halottunknak ha a megszentelő kegyelem állapotában vagyunk, azaz nemrég gyóntunk, nincs halálos bűnünk, szentáldozásban részesültünk, és a temetőben, vagy templomban elmondunk egy Miatyánk, és egy Hiszekegy imádságot a pápa szándékára.
Őrizzük szívünkben Krisztust, bízzunk a feltámadásban, és aki épp nem tud hinni, azért még ne fossza meg magát annak lehetőségétől, mert nem mindegy, hogy üdvösségre, vagy kárhozatra ébredünk-e!
Oláh Katalin