Mindenszentek ünnepe hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap, amelyen a protestánsok és a nem hívők az elhunytakról emlékeznek meg. Eredetileg IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került november 1-jére az ünnep.
Mindenszentek ünnepéhez kötődően több népszokás is kialakult. A sírok megtisztítása és virággal való feldíszítése mellett általánosan elterjedt a halottak lelki üdvéért gyújtott gyertya.
Magyarország egyes vidékein mindenszentek ünnepén bevett szokás volt, hogy az elhunyt családtagokért harangoztattak, máshol ételt adtak a szegényeknek.
Sokan úgy hitték, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, hogy hazalátogassanak, ezért ünnepi ételt főztek, kalácsot vagy cipót sütöttek, a családi lakoma után pedig a vacsoraasztalnál nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy azok visszatértükkor eligazodjanak a házban.
Ezen a napon a munka általában tilos volt, hogy ne zavarják meg a halottak nyugalmát. Egyes településeken mindenszentek napján választották meg a bírót, és a cselédeket is ekkor fogadták fel.
A mindenszentek ünnepét megelőző naphoz, október 31-éhez kapcsolódik az elsősorban ír (kelta) eredetű halloween. Elnevezése az All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz, mindenszentek éjszakája.
Képes összeállításunkban mindenszentek éjszakájára adunk egy kis ízelítőt Solymár egyik utcájából.
SolymárOnline