Eseménybeszámoló a lengyelországi zarándoklatról

Az alábbiakban Oláh Katalin solymári lakos és a solymári katolikus közösség tagjának írását olvashatják eredeti tartalomban.

,,Ez az én anyám, ez a Haza” – plébániai zarándoklat Lengyelországba

2024. március 31. – április 6. között Szemere János plébános atya vezetésével és szervezésével zarándokúton vettek részt a solymári és pilisszentiváni plébánia vállalkozó kedvű hívei, Solymár – Ószandec – Krakkó- Kalwaria Zebrzydowska – Wadowice – Częstochowa – Zakopane – Solymár útvonalon. A zarándoklat két vezérfonala az Isteni Irgalmasság kultusza és Szent II. János Pál pápa tisztelete volt, (idézet a címben tőle való), de nem maradhatott el a magyar vonatkozású kegyhelyek meglátogatása sem.

Az első és az utolsó nap utazással telt, így a célpontok megtekintésére öt nap állt rendelkezésünkre. Április elsején hétfőn reggel szentmisén vehettünk részt első szálláshelyünk, a II. János Pál Pápa Zarándokközpont kápolnájában, melyet Szemere János atya mutatott be.
Miután megnéztük a kültéri pápai oltárt, ahol 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta Árpád-házi Szent Kingát, és az alatta lévő múzeumot, átmentünk Ószandec óvárosába. Itt körüljártuk azt a középkori klarissza kolostort, melyet Árpád-házi Szent Kinga 1273-80 között alapított, s ahova férje halála után maga is bevonult, megtekintettük a zárda kápolnáját, imádkoztunk templomában. Ugyanezen a napon tovább utaztunk Krakkóba. Az Irgalmasság negyedben szálltunk meg a következő két napra. Megnéztük az Irgalmasság Bazilikát, az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja zárdáját és kápolnáját, ahol Szent Faustyna nővér élt, a kicsit távolabb elhelyezkedő Szent II. János Pál Centrumot, és két kirándulást is tettünk, végül egy délutáni sétán felmentünk Krakkó várába (Wawel), majd elsétáltunk, s bejártuk a főterét. Szentmisén vehettünk részt minden nap, melyet, amikor csak lehetőséget kapott, Szemere János atya mutatott be, így például a keddi nap reggelén az Irgalmasság Bazilikájának magyar kápolnájában. Közös, mint az Irgalmasság órája újra a magyar kápolnában, és egyéni imádságra is volt alkalom. Első kirándulásunk a Jeruzsálemi Kálvária mintájára épült Kalwaria Zebrzydowskára vezetett, ez Lengyelország egyik legfontosabb zarándok helye, ahova a lengyel pápa is gyakran járt ifjú korában.
A második nap Szent II. János Pál pápa szülővárosába mentünk Wadowicébe, itt megnéztük a Szülőháza Múzeumot és a mellette álló Szűz Mária Bemutatása Bazilikát, ahol megkeresztelték, s növekedett a hitben Karol Wojtyla. Következő állomásunk a magyar alapítású Pálos rend központja, Jasna Góra, a Czestochowa-i Szűzanya Kegyhelye volt. Itt idegenvezetéssel és János atya tolmácsolásával megtekintettük a lovagtermet a kegykápolnát, a bazilikát, a kincstárat. Később János atya bemutatta nekünk a kegykápolna fölötti helységben lévő Jerzy Duda-Gracz kortárs lengyel festőművész keresztútját. Este szentmise várt ránk egy ferences atya celebrálásával a kegykápolnában, s további ima lehetőségek.
Másnap reggel pedig újra János atya mutatott be szentmisét a kegyhely egy másik kápolnájában. Végül megérkeztünk utolsó úti célunkhoz Zakopanéba. Felmentünk a Gáspár-csúcsra, havas táj, síelők, túrázók, lenyűgöző kilátás,
vendéglátás fogadott minket.

Utolsó nap a hazaindulás előtt, hálaadó záró szentmisét tartott János atya a zakopanei Szent Kereszt Templomban, melynek végén megköszöntük neki a nagy gonddal megtervezett és megvalósított zarándoklatot.
A buszon sem unatkoztunk, imádkoztunk, plébánosunk mesélt, vagy felolvasott kapcsolódó lelki írásokból, ismertetőt az úticélokról, máskor könnyebb szöveget, vicces történeteket.

Isten segítségével szerencsésen meg is érkeztünk.

SolymárOnline