Plébániai zarándoklat a Majki Kamalduli Remeteségbe

A Solymári és a Pilisszentiváni plébánia Karitász csoportja – János atya vezetésével – buszos zarándoklatot szervezett a Vértes erdeitől körülvett egykori Majki Remeteségbe.

Május 20-án, szombat reggel indultak és egy órás út után érkeztek meg a remeteség frissen felújított épületegyütteséhez. Buszukat a Majki-tó partján hagytát, innen sétáltak fel az egykori kolostorfőbejáratához. A kapu felett ez a felirat fogadta a csoportot: “Távol legyen ezen szent magány kapujától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyülöli a zajt”.

Beléptek a némasági fogadalmat tett szerzetesek egykori lakhelyére. Az idegenvezető a kolostor udvarán álló díszkútnál várt, és ott kezdte el mesélni a remeteség történetét, egészen az alapítástól a 2022-ben befejezett felújításig: A “néma rend” alapítója a ravennai születésű Romuald herceg ( +1027 ) volt, aki 20 éves korában végignézte, ahogy apja párbajban megöl egy fiatalembert. Romualdot annyira megrázta az esemény, hogy elhatározta, hogy bevonul a közeli bencés kolostorba. Azonban ennél is nagyobb vezeklésre vágyott, 3 év múlva otthagyta a bencéseket és egy elhagyatott szigeten létrehozta szerzetesrendjét.

Hazánkba 1733 -ban érkeztek meg az első szerzetesek gróf Esterházy József meghívására, aki a jelenlegi majkpusztai területet adományozta nekik, ahol építkezni kezdtek. A 17 remete 17 cellaházat húzott fel. Némasági fogadalmukat karácsony és újév között oldották fel, csak ilyenkor beszélgethettek egymással. Nem tanítottak, nem gyógyítottak, viszont hangsúlyt helyeztek az önképzésre és az önellátásra, tudománnyal, művészetekkel, kertműveléssel foglalkoztak. A szerzetesség “szemlélődő” ágához tartoztak, küldetésük az volt, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.

A rendet, sok más szerzetes renddel együtt, II. József 1782 -ben felszámoltatta. A kamalduliak történetének meghallgatása után ki-ki a maga ritmusában nézhette végig a szépen felújított barokk kolostor egykori ünnepi és hétköznapi tereit: a kápolnát, a dísztermet, a könyvtárat , a freskókkal díszített ebédlőt, a konyhát, gyógyszertárat, műhelyeket, stb. majd megtekintették “A hallgatás ereje” című, – a szerzetesek mindennapjait bemutató – kiállítást is.
A kávéházban a plébánia vendégei voltak egy kávéra és egy üdítőre, majd élvezhették a jó időt a kolostor parkjában.

Visszaindulás előtt érdemesnek látták betérni a fogadóépületben lévő ajándékboltba, ahol helyi kézműves termékek és a kolostor történetéhez kapcsolódó kiadványok közül válogathattak.

Ha kedvet kaptak elzarándokolni Majkra, a Kamalduli Remeteségbe, annak hivatalos facebook oldalát ide kattintva találják.

Kurcz Györgyi