Egy élet kellett az összefogáshoz

2217
Egy élet kellett az összefogáshoz
Fotó: internet

“A mentőket egy idős férfi rosszullétéhez riasztották, akit sajnos a hosszas újraélesztés ellenére nem lehetett megmenteni.”- szól szűkszavúan az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársának válasza megkeresésünkre.

Egy élet kellett hozzá

Az eset Solymáron történt, 2023. 01. 26-án, csütörtökön a Spar udvarban (Fotó: SolymárOnline), pont egy héttel ezelőtt.
Solymáron történt. Köztünk történt.


3 szemtanú elbeszéléséből igyekszünk a végzetes történetet feleleveníteni:

A solymáron élő Kiss Eliza a bevásárlást követően a SPAR-ból jött ki gyermekeivel, amikor látta, hogy egy férfi a földre zuhan. A másodperc töredéke alatt történt mindez, a férfi azonnal rengeteg vért vesztett. Többen álltak ott földbe gyökerezett lábbal. Eliza ösztönösen dobta el a szatyrait és indult meg a fekvő férfi irányába, miközben gyerekeit szóban instruálta, hogy üljenek be a kocsiba. A fekvő férfi felesége épp az ott parkoló autóstól kért segítséget. Hívták a segélyhívó telefonszámát, a 112-t, míg Eliza hozott egy plédet a férfi vérző feje alá. Gyorsan kellett cselekedni, de elsőre fel sem tudták mérni, mekkora a baj…mivel nem reagált kérdésre és mozgatásra, elkezdte a mellkasát pumpálni, egy másik hölgy időközönként orron át levegőt juttatott a tüdejébe, miközben folyamatosan kapták a kihangosított telefonon az instrukciókat a 112-es vonalon a készenléti szerv munkatársától.

Dr. Szekeres Dániel – az Alma Gyógyszertár munkatársa- a helyszínhez közeli patikába betérő, segítséget kérők folytán igyekezett a sérülthöz.

Miután nem volt pulzusa a bácsinak, illetve szemmel láthatóan nem lélegzett, Dániel sima mellkas kompressziót végzett, amíg a mentők megérkeztek, körülbelül 2 perces váltásban a többiekkel.

A gyógyszertárból megérkező Dánielnek nagyon megörült Eliza, mert átvette tőle a fizikailag megterhelő pumpálást, így Eliza a Mentőszolgálat kérdéseire válaszolt és próbált pulzust érzékelni időközönként. Őt váltotta Pierre, így két percenként cserélve próbáltak segíteni a vérző férfinek, egészen a mentő kiérkezéséig. Pierre a zöldséges boltból szaladt, szintén munka közben értesítették, hogy valaki rosszul van, és elkél minden segítség.

Mindeközben egy 6-7 emberből álló kör alakult ki, akik plédekkel igyekeztek takarni az eseményt, biztosítva ezzel az emberi méltóságát az életével küzdőnek.

A mentő kiérkezése a híváslista alapján 18 perc volt. A segélyhívást fogadó szerint két kocsit küldtek ki, az egyik pilisvörösvári, a másik pesti csapat, akik azonnal elkezdték a többszöri újraélesztést defibrillátor segítségével, közben intubálták, infúziót kapott. Aztán nagyjából egy óra után a rendőrautó, a polgárőrök és a tűzoltók is megérkeztek. Utóbbiak, a plédekkel takaró civileket váltották szakszerű takarást biztosító barikáddal.

A civilek heroikus küzdelme ellenére, sajnos nem tudtak már segíteni a férfin a helyszínre érkező szakemberek sem.

Az eset érthető módon mindhármukban mély nyomot hagyott, és a zöldséges shopban dolgozó Pierre a lelkében érzett üresség nyomán, gyors tenni akarással kívánta feldolgozni a történteket, így a helyi közösségi csoportban rögvest gyűjtésbe kezdett egy életmentő készülékre.

A figyelemreméltó közösségi összefogás kapcsán, Dr. Szente Kálmán polgármestert kérdeztük.

-Az önkormányzat vállal-e szerepet a civil kezdeményezésben?

-Mivel a kezdeményezés egy magánszemélytől jött és magánbankszámlára szervezte a gyűjtést, semmiképpen. Egy önkormányzat ugyanis nem utalhat (nem szociális) támogatást magánszemélynek, ennek súlyos jogi/adójogi következményei lehetnek. Ugyanakkor tiszteletreméltó a kezdeményezés és támogatandó a cél, ezért is tárgyaltunk a működtetésről.

-Ha anyagilag nem is, egyoldalú kötelezettségvállalásként, önként vállalt feladat formájában elképzelhető?

-Egyszer beszéltem telefonon az ügy elindítójával, annyit mondtam, hogy lehetséges, hogy a fenntartási költségek finanszírozását (szervizelés/műszaki vizsgáztatás/elemcsere stb.) átvállalja az Önkormányzat, mert végtére is elképzelhetőnek tartom, de itt is felmerül egy sor kérdés: pl. ebben az esetben kinek a tulajdona lesz a gép?

Az elhelyezés kérdéskörén belül, várható-e tulajdonosi hozzájárulás a PEMÜ oldaláról?

-Nem tudom, nem hivatalunk intézte az ügyet, de úgy hallottam a PEMÜ befogadja a gépet.

-Van-e más helyszín a készülék jól látható és könnyen elérhető telepítésére?

-Valószínűleg lehet helyszínt találni, kérdés a biztonságos elhelyezés (kell-e pl. fagyvédett hely, vandalizmus és lopás elleni védelem stb.)

Solymáron egyébként jelenleg is vannak defibrillátorok. Az egyiket önkormányzatunk vásárolta és szervizeli, ez régebben az M-Pol irodában volt, jelenleg – a legutóbbi szerviz óta – az egyik polgárőr járőrkocsiban van. Van ilyen eszköz a tűzoltóknál és néhány cégnél (Auchan, Ford).

Jelenleg pedig a Solymári Településüzemeltetési Kft. és a MagNet Bank is tervez beszerezni egy-egy készüléket.

Eliza személyes beszámolójából idézzük zárszónkat: „A közösség jelesre vizsgázott, és büszkeség ilyen közösség részének lenni. …Találkozni közelről a halállal egy naturális, de csendesen katartikus állomása az életnek. Mindenki, aki ott volt, tudta és érezte azt, hogy mekkora az Univerzum és mi halandók, milyen kicsik vagyunk.

Vigyázzunk egymásra, nyílt szívvel, és bátorsággal forduljunk embertársainkhoz jó és rossz pillanatokban egyaránt.”

Az elhunyt férfi családjának ezúton is részvétünket fejezzük ki!

SolymárOnline