December 6. 21 óra Solymár, Művelődési Ház, Piceklub
A Kud-A.R.C. Mikulás-buliján egyszerre kedveskedik régi és új közönségének, ugyanis sztárfellépője nem más, mint a klub egykori házi zenekarának számító M.W.S., előttük pedig az új felfedezett Starfucks játszik. Most a Metal Warriors Solymár hőskorára emlékezünk énekesük, Both András segítségével:
„A 90-es évek közepére tehető az M.W.S. megalakulása. Mindannyiunknak megvolt a saját zenekara. A Solymár szerte ismert Mazsola és Tiki a Kud A.R.C. alapítói voltak, és a Tancus Saurus-szal sokat koncerteztek a már kb. 5 éve működő rock-klubban. Én 16 éves ifjú titánként csapódtam hozzájuk, és tulajdonképpen a Tancus Surus romjairól indultunk el. Rögtön látszott, hogy jól működik a kémia köztünk. Viszont a többiek nem voltak valami nagy fellépők, én pedig karriert akartam csinálni.”
Ezután pár év kitérő következett, András több ismert zenekarban megfordult, amikor a 2000-es évek elején felmerült bennük az újrakezdés gondolata. „Az volt a feltételem, hogy, ha belevágunk, csináljuk rendesen!” – meséli. „Minden megvolt hozzá: a kapcsolatok és a rock-klub, mint rendszeres fellépési lehetőség. Néhány személyi változás is történt, én már csak énekeltem ezután, Szombati barátunk lett a basszusgitáros. Nagyon hamar megcsináltuk az első lemezt, sokat koncerteztünk, bejártuk az országot, ismertté váltunk az underground közegben, barátságaink születtek…”
Második lemezüket 2010-ben már profi körülmények között vették fel. Addigra arculatuk is kiforrott: a „lakótelep metál”. „A pilisi kistérség egyértelműen legkeményebb zenekara”-ként, ahogy magukat nevezték, úgy akartak kemények lenni, hogy közben kilépnek a klisékből, például nem trágárkodnak. A komoly témákat vidám köntösben tálalva, hallgatható zenét játszottak, és minden sznobériától mentesen felvállalták a kelet-európai, lakótelepi életérzést.
„Nagyon fontos volt számunkra az is, hogy honnan jövünk” – fűzi hozzá András. „Kifejezetten élveztük, hogy solymáriak vagyunk, nem budapestiek. Soha nem erőlködtünk, hogy sztárok legyünk. Az életünk egy vicc volt, és amellett, hogy irgalmatlan tettvágy munkálkodott bennünk, iszonyúan jól szórakoztunk!”
A zenekar 2014-től több külső és belső tényező miatt aktív működését befejezte. Hál’ Istennek az akkori kijelentést, miszerint „soha a büdös életben nem zenélnek többet” nem veszik véresen komolyan!
„Talán sikerül a régi hangulatot visszahozni. A klub nekünk akkor az életet jelentette. Annak idején mozdulni se lehetett a koncerteken. Ha most ezt megközelítjük, a fiataloknak is jó élmény lesz, az öregek is lehozzák majd a gyerekeiket, és elindulhat megint valami… Boldog lennék, ha majd egyszer a fiam is azzal állna elő, hogy: Fater, elmennék a rock-klubba!”
apaczai.com –ZulimA
