Ilyenek voltak régen a farsangok, bálok Solymáron

2539

A múltban a bálok a téli időkre korlátozódtak, mivel nyáron sok volt a mezőgazdasági munka, nem értek rá mulatozni az emberek. A báli szezon az ősz beálltával kezdődhetett a Katalin és Erzsébet bállal, majd folytatódott az írásos bállal, ahova azok a lányok voltak hivatalosak, akiket egy fiú felírt a vendéglistára. Ez a táncos időszak az advent kezdetével ért véget.

A farsang ideje vízkereszttől hamvazó szerdáig tart, ez idő alatt egymást érték a bálok. A regruta bált az újonnan besorozott katonák rendezték, a fiatal házasok bálján mutatták be az előző évben házasodott párokat, akiket a fiatal férfiak a vállukon vittek végig a tánctermen a zenekar elé, akik egy tust húztak a köszöntésükre. Ezután természetesen az ifjú házasoknak illett meghívni egy italra a jelenlévőket.

De volt idősek bálja, és házaspárok bálja is. Előfordult, hogy egyszerre négy kocsmában is ropták a táncot a solymáriak, mivel több zenekar is volt a faluban, így minden meghívásnak eleget tudtak tenni.

A fiatal lányok nagyon készültek a bálokra, mert itt találtak párt maguknak, és reményeik szerint hamarosan esküvőre is sor kerülhetett.
A táncmulatságokon a férfiak asztaloknál ültek és iszogattak, de amikor megszólalt a zene, felkerekedtek, és felkérték a kiszemelt lányt vagy asszonyt. Illett a rokont, ismerőst is felkérni egy tánc erejéig.

A lányok, asszonyok egymásba karolva álltak, és várták a táncpartnert. Ez a szokás abból adódott, hogy vigyázni kellett a szépen vasalt szoknyára, abban ugyanis nem lehetett leülni.

A teremben körben sűrűn egymás mellett ültek a „vigyázó szemek”: az idősebb asszonyok, ők nem táncoltak, csak élvezettel nézték a táncolókat. Ha egy fiú egy lánnyal három számot táncolt, ott már esküvőről kezdtek beszélni…

A farsangi időszak utolsó hétvégéjén vasárnap mindenhol volt táncmulatság a fiatalok részére. A hétfői napon a házaspárok báloztak, itt már jelmezeket is felvettek, pl. nő férfinak, férfi nőnek öltözött stb. A farsang hétfői tánc a jó kukorica-termésért volt.

A gyermekek sem maradtak ki a mulatságból. Farsangvasárnap és hétfőn egy-egy háznál kiürítettek egy szobát, és egy harmonikás zenéje mellett táncoltak.

Farsang kedden (húshagyó kedden) volt az utolsó vigalom, amikor is eltemették a farsangot, akit egy legény testesített meg, egy disznóforrázó teknőben fekve, négy markos legény a vállán körbehordozta a táncteremben. Papi jelmezbe öltözött legény mondott vicces rigmusokat, amivel búcsúztatta az „elhunytat” ministránsok és sirató asszonyok kíséretében. Ezzel fejeződött be a báli időszak.

Elischné Draxler Erzsébet
A fotók a szerző archívumából valók.