Mindig érdekes élmény, mikor a költő maga adja elő saját verseit. Így tesz a József Attila-díjas Varró Dani – a Kalákából jól ismert, Kossuth-díjas – Radványi Balázzsal közös műsorában, melynek címe „Akinek a kedve dalos”. A Kalandgyár november 20-án 16 órakor kezdődő foglalkozásán Dani – három fiú gyakorló édesapjaként – a gyerekeket bevonva teszi játékossá a mesemondást, Balázs pedig különféle hangszereken szólaltatja meg az általa megzenésített verseket, mintegy aláfestést nyújtva az előadásnak. Így a kortárs gyermekversírás egyre népszerűbb üstököse és a versek megzenésítésének örökifjú doyenje izgalmas együttműködésének lehetünk tanúi. A művészeket most Jármy Éva mutatja be olvasóinknak.
Radványi Balázs a Kaláka együttes alapító tagja. Az 1969-ben indult zenekart, melynek dalain már több generáció nőtt fel, nem kell bemutatni. Balázs a többiekhez hasonlóan mérnöki munkáját cserélte fel a zenéléssel. Sokféle hangszeren játszik, a wikipédia szerint brácsán, 12 húros gitáron, cuatrón, kalimbán, mandolinon, ukulelén.1996-tól zeneiskolában is tanít énekes gitárosokat. Ismert színházi zeneszerző, mint ahogy önálló, kortárs költők megzenésített verseiből álló műsorai is igen népszerűek. Mindennek természetes következménye volt, hogy előbb-utóbb Varró Dániel is sorra kerül.
Varró Dani nyilván ismerte a Kalákát… és te Varró Danit?
– Hírből már ismertem, egyrészt a Túl a Maszat Hegyen megjelenésének évében, karácsonyra a feleségemtől kapott kötete, másrészt a Lecsöppenő Kecsöp Benő parafrázis kapcsán. Ezt Tóth Krisztina verse után írta Dani „szabadon”, de az eredetit én már korábban lemezre vettem.
Személyesen akkor találkoztunk, amikor a Kerge ABC Könyvfesztiválos bemutatóján felkértek, hogy egyéb megzenésítéseim mellett, ebből a kötetből is „énekeljek ki” verseket.
Hogy jött létre az együttműködés? Ki kereste meg a másikat?
– Dani többször járt a Dalnokklubban előadóként. Volt úgy, hogy családja, gyermekei is elkísérték. Versfelolvasásai a felnőtt és a gyermekközönséget is igen jókedvre derítették Egyik kértem, hogy javasoljon, néhány verset az övéi közül, melyekből akár egy közös kamara előadás is „kijönne”. Jó pár verset és versfordítást kaptam tőle, és biztató dedikációkat azokba a kötetekbe, melyekben azok megjelentek. Ez aztán olaj volt a tűzre…
Nehezebb a nyelvi játékokra épülő verseket megzenésíteni, érvényesülnek is a poénok?
– 47 éve zenésítek meg verseket és például Weöres Sanyi bácsi, Tamkó Sirató Károly bácsi, Kányádi Sándor bácsi verseiben felbukkanó, vagy éppen azokra épülő rímes játékokon edződve, a maiak, Lackfi, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc költeményekben lévő verspoénok éppen olyan jól csalogatják elő a hozzá illő zenét, ritmusjátékot, ízeket.
Melyik műfaj áll közelebb hozzád, a gyerek, vagy a felnőtt versek, esetleg a színpadi zeneszerzés?
– Mind a három egyformán nagyon közel áll hozzám. Ez a kezdetektől máig így van. Az előadásokon, koncerteken játszott dalaim CD-ken és gondosan lejegyzett kottás füzetekben érhetők el. A „Négyszögletű Kerek Erdő, avagy a játéknak soha nincs vége” c. zenés színházi produkció pedig a Madách Színházban folyamatosan műsoron van.
Varró Dániel költeményeinek varázsa a keresetlen humor. Mintha írójuk a derű szemüvegén keresztül szemlélné a hétköznapok apró-cseprő dolgait, és mindenről azonnal kész rímek születnének a fejében. Elég kiábrándító róla az érettségi tételek között olvasni, ahol verssoronként elemzik egyes műveit. Arra mégis jó, hogy megsejtsünk valamit a költő munkájából, hogy a könnyedség mögött milyen komoly felkészültség, a korok, stílusok, kortárs és holt költők munkásságának, és eszköztárának beható ismerete áll.
Mi, akik kortársai vagyunk, versein keresztül szemtanúi lehettünk először első kisfia, Misi, cseperedésének, hogyan kóstolgatja, fedezi fel a világot, Dani pedig az apaságot. Majd Jancsival, sőt Benővel is megismerkedhettünk, azt is tudjuk, hogy a család Pilisszentivánon lakik, s a solymáriak számára külön érdekesség, hogy a gyerekek egy itteni családi napközibe, a „Mosolygó almába” járnak.
Mivel négy gyerekem nőtt fel írásain, megkérdeztem őket, mire lennének kíváncsiak Varró Dani életéből? A kérdésekre azonban – Dani elfoglaltságai miatt – felesége, Zsófi válaszolt.
11 éves Ákos fiamat, aki maga is tollforgatói ambíciókkal rendelkezik, az érdekelné, hogy lesz az ember, költő?
– Dani úgy lett költő, hogy tizenkét évesen elütötte az autó, és a kórházba került agyrázkódással, de pont a tévé alatti ágyra, így unalmában elkezdett verseket írni, ez volt az egyik ok – a másik meg az volt, hogy a nővére (Varró Zsuzsa, a Maszat-hegy illusztrátora) is írt verseket, és az ő hatására Dani is bele vágott.
16 éves Bogi lányom arra kíváncsi, hogy van, mit csinál Misi?
– Misi köszöni szépen, jól van, a vörösvári Palánta Iskolában elsős, nagyon élvezi, alig akar onnan hazajönni, kivéve, ha edzésre kell menni –mert akkor, onnan akar alig hazajönni.
Anna, aki 22 éves azt kérdezné, mi volt a háttere a Maszat-hegynek, volt-e előképe a szereplőknek?
– A Maszat-hegyet Dani eleinte nem tervezte történetnek, csak lazán összefűzött verseskötetnek, aztán meggyőzték róla, hogy mégiscsak izgalmasabb lenne egy jó kis sztori. A versekben felbukkannak a családtagok (pl Karádi Juliska a Daliás Luk gróf című versben, illetve a devizalevelező egy-egy unokatestvér, Pali kalóz egy nagybáty, Muhi Andris pedig egy konkrét élő személy, a Facebookon is fenn van, Dani osztálytársa volt.
Én pedig azt kérdezem, a szülők mennyire terelgették, ill. a középiskola (AKG) szabad légköre mennyire segítette Dani pályafutását?
– Danit a szülei először közgazdásznak szánták, mert nagyon jó matekos, de aztán egyre jobban kiütközött a tehetsége a versíráshoz. Anyukája még ekkor is inkább a nagyobb egzisztenciális biztonságot adó pályák felé terelgette volna, de amikor már eléggé nyilvánvaló volt, hogy Daniból nem lesz se tűzoltó, se katona, se vadakat terelő juhász, közgazdász meg pláne nem, akkor elkezdett irodalmi körökben forogni, pályázatokat írni, eseményeket szervezni, és fellépéseinek jó részét még mindig ő szervezi meg. Az AKG-s magyartanár, Gaszner Tibor sokat tett Dani kezdeti pályájáért, ő mondta például, hogy tömörebben írjon, és olvasson minél több verset, ha költő akar lenni.
És plusz egy kérdés, ami tulajdonképp három: hallgatott Dani Kalákát gyerekkorában? Szerette a gyerekverseket, sokat olvasó gyerek volt?
– Sokat hallgatott Kalákát (érdekes, hogy pont azt a két albumot, ami nekünk volt meg gyerekkoromban, ő nem ismerte, míg az összes többit meg én nem, de így kettőnk tudása már kitesz egy egész Kaláka-életművet), sőt kamaszkorában Kaláka-koncertekre is járt, de gyerekként nem nagyon olvasott verseket – kivéve, ha azok a fociról szóltak. A kedvence Tandori Dezső Nagy Gombfocikönyve volt, de szülei gyakran olvastak neki, például A gyűrűk urát apukája olvasta fel esti mese gyanánt.