Mosonyi Milán: „Ide mindig jó hazajönni”

1591

Kevesen tudják, hogy Ringler András nyugalmazott egyetemi professzor mellett egy másik neves matematikussal is büszkélkedhet Solymár. Mosonyi Milán nemrég tért vissza Magyarországra, hogy a kvantum-információelmélet egyik ismert hazai képviselőjeként újra itthon kutasson.

„Nem vagyok elefántcsonttoronyba zárkózott, csak a kutatásainak élő tudós, bár a filmekben előszeretettel mutatják be így a matematikusokat. A valóságban a matematikusok többsége ugyanolyan normális életet él, mint bárki más” – mondja elöljáróban.
Milán negyven éves, annak idején 9 évesen költözött a családjával Solymárra, és 27 éves koráig itt élt. Édesanyja és húgai ma is itt laknak, ő pedig gyakran meglátogatja őket. A matematikus 11 évig kutatott és dolgozott különböző egyetemeken külföldön. Általában kétévente költözött újabb országba. Kedvenc helyei Japán és Barcelona voltak. „Japánban a kultúra és az emberek mentalitása fogott meg: kedvesek, érdeklődőek, hihetetlenül udvariasak, és nagyon tudják értékelni az élet apró örömeit. Ráadásul Japánt még kevésbé érte el a globalizáció, egy odalátogató európai ember számára szinte minden új, egzotikus. Barcelonát pedig a város szépségén és a szinte állandó napsütésen kívül a közelében lévő természet, a tenger és a hegyek tették számomra különlegessé” – mondja.

mosonyi_milan_bme_2016_01

De mit is csinál egész nap egy kutató-matematikus? „Tanítok, készülök az óráimra, szakcikkeket olvasok és bírálok, előadásokat hallgatok vagy tartok, diákokkal és kollégákkal beszélgetek, és persze van, amikor órákig ülök az íróasztalnál valamilyen problémán gondolkodva.”
Kedvenc időtöltése a túrázás és az olvasás. Mindig is érdekelte a hétköznapi pszichológia, nemrég fejezte be Csíkszentmihályi Mihály Flow című könyvét, legutóbbi regényélménye pedig Parti Nagy Lajostól a Hősöm tere volt. „Solymártól rengeteget kaptam. Sokat jelentett a nyugodtsága, a természetközelisége. Emlékszem, gyerekkoromban sokat túráztam a Zsíros-hegyen és a Rózsika-forrás környékén. Ide mindig jó hazajönni” – mondja.

Mi az a kvantum-információelmélet?

„E tudományág napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási területe, és számtalan érdekes probléma forrása a matematikában, a fizikában és a számítástudományban. A kvantum-információelmélet ‘Szent Grálja’ egy működő kvantumszámítógép megalkotása, amely a várakozások szerint számos problémát sokkal gyorsabban oldana meg, mint napjaink számítógépei. Ilyen például a nagy számok prímtényezőkre bontása, amire jelenleg nem létezik a hagyományos számítógépekkel hatékonyan megvalósítható algoritmus, és ez biztosítja a ma használt titkosítások nagy részének alapját. Egy kvantumszámítógéppel azonban a prímtényezőkre bontás „könnyűvé” válik (matematikai nyelven, polinom időben megoldható), aminek egyik következménye, hogy egy kvantumszámítógép birtokában bárki könnyedén feltörheti a ma használt nyilvános kulcsú titkosításokat. Többek között ezért is szükséges új, a mostanitól eltérő alapokon nyugvó titkosítási eljárások kidolgozása, amelyre szintén a kvantum-információelmélet szolgáltat megoldást, és ami – a kvantumszámítógéppel ellentétben – már jelenleg is a széles körű üzleti célú alkalmazhatóság küszöbén áll. Magam a különböző alkalmazások alapjául szolgáló elmélet matematikai, statisztikai problémáival foglalkozom” – ismertette kutatási területének hátterét Mosonyi Milán, a BME Természettudományi Kar Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense. Elméleti kutatási terveit az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal ismerte el. Pályázatának címe: Hibaexponensek és kvantum divergenciák a kvantum információelméletben.
Forrás: bme.hu

MEGOSZTÁS