Hartmann Hellebrandt Hilda: A rozmaring a szerelem és a hűség jelképe

2356
A társulatról készült csoportkép, a Hutoto című nagysikerű előadásuk után – 2016. szeptember

Új bemutatóra készül a solymári Kompanei amatőr sváb színtársulat. A nyolc képből álló előadás a magyarországi svábok kitelepítésének állít emléket, ahogy Hartmann Hellebrandt Hilda – a darab írója és rendezője – fogalmazott: „Úgy meséljük el a kitelepítés történetét, hogy az ne csak szomorú legyen, hanem olyan, amilyen az élet maga: néha megmosolyogtató, néha torokszorító, de mindig nagyon emberi.”

Néhányan már a II. világháború alatt is sejtették, hogy a náci Németország esetleges veresége a Magyarországon élő svábok számára súlyos következményekkel járhat. Éppen ezért jó néhány solymári sváb az 1941-es népszámláláskor a magyart jelölte meg anyanyelveként. Amikor 1946-ban nyilvánosságra hozták a kitelepítésre kerülők rettegett listáját, egyesek nem élték túl ezt a sokkot. Akik eredménytelenül harcoltak azért, hogy töröljék a nevüket a listáról, azokat bevagonírozták. Induláskor még azt sem lehetett tudni, hogy Németországba vagy Szibériába hurcolják-e őket. A háború sújtotta Németországba megérkezve azt kellett tapasztalniuk a kitelepítetteknek, hogy az ínség itt még nagyobb, mint a hazájukban. Miközben éhbérért dolgoztak és nyelvi nehézségekkel küszködtek, lassanként csak beilleszkedtek az új környezetbe. Bár az évek múlásával anyagilag megerősödtek, mégis töretlen maradt lelki összefonódásuk a magyar hazával.

A rozmaring emberemlékezet óta a svábok kultikus növénye. Minden házban akadt egy cserép rozmaring, és születéskor, esküvőn vagy halotti tornál elengedhetetlen kellék volt egy rozmaringág. A rozmaring szerencsét hoz, a rozmaring elkergeti a rosszat, a rozmaring a szerelem és a hűség jelképe. A kitelepítés olykor szomorú, olykor vidám jeleneteit a rozmaring ezen sokrétűsége köti össze.

„Néhány még élő és a kitelepítést megszenvedő falubéli idős ember egy egész csokornyi hátborzongató, könnyfakasztó, vagy éppen mulatságos történetet mesélt nekem az elmúlt években a kitelepítésről. Ezek és a saját családom története, valamint a hetvenes években átélt németországi rokonlátogatás emléke adják az új színdarab jeleneteit”– nyilatkozta a darab keletkezéséről Hartmann Hellebrand Hilda a Solymári Hírmondónak.

rosmarin4

Az előadás zenéjét Tóth András írta, a díszleteket id. Milbich Tamás készítette, a jelmezeket dr. Friedrich Katalin válogatta. A 38 tagú szereplőgárdát a Hagyományőrző Asszonykórus kíséri, a zenekart Zwickl Mihály vezeti.

A darab bemutatója április 23-án, szombaton 18 órakor a pesthidegkúti Klebelsberg Kulturkúria nagytermében lesz. Az előadás ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (info@apaczai.com, telefon: 26 360-100).
Ha valaki a mostani előadásról lemaradna, szeptemberben – a Solymári Búcsú egyik programjaként – tudja megnézni az előadást.