Minden szempontból sikeres volt a solymári vöröskeresztesek erdélyi útja, melynek során magyar árvaházakba vittek segélyeket, valamint elsősegélynyújtó tanfolyamokat is tartottak. Ráadásul, Gyergyószentmiklóson egy utcai rosszullétet is elláttak. “Szerencsére nem volt komoly baj, a 18 éves lány csupán attól lett rosszul, hogy nem ivott elég vizet. Előző este sokat bulizhatott. Megitattuk, és hamarosan jobban is lett” – mesélte Sarlós András, a küldöttség egyik tagja.
Következzenek Sarlós András képei az útról:
Az 1. nap, Déván:
“Második nap Szászvárosban, a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi központ nevelőinek elsősegély bemutatót tartottunk. Olyan kötéseket és fogásokat mutatunk be melyeket kifejezetten gyermekeknél szoktak alkalmazni.”
“A bemutatót közös reggeli követte, majd kiosztottuk az adományokat.”
“Szászvárosból a transz fogarasi úton át, hosszú utazás után jutottunk Csíkpálfalvára. A harmadik nap a pihenésé volt, megnéztük a Büdös hegyet, az Apor Lányok Feredőjét, a Szent Anna tavat és a Mohos Tőzeglápot.
Negyedik nap Gyergyószentmiklóson találkoztunk a l. Román Vöröskereszt, Hargita megyei fiók, Gyergyószentmiklósi Alfiók önkénteseivel és együtt mentünk a Szent Anna Gyermekvédelmi központba. Az önkéntesek egy kifejezetten gyerekeknek szóló bemutatót mutattak nekünk, ahol a babát Henrynek hívták.”
“Végül együtt kiosztottuk az ajándékokat.”
“Az adományosztás közben érkezett a Motoros Szív a Gyermekekért Egyesület, akik meghívtak minket egy közös ebédre az otthon lakóival.”
“Délután a Békás pataknál egy közös mentési gyakorlaton vettünk részt.”
“A gyakorlat után pedig – visszatérve az ott szolgálatot teljesítő Erdélyi Magyarok Ifjúsági Tábora – koncerteztünk egy jót: Ismerős Arcok, Moby Dick.
Másnap Csíksomlyó következett, majd Székelyudvarhely és Korond. Utolsó nap megnéztük a Medve tavat, a Parajdi fürdőt, és a sóbányát. Végül Vártopon hajtottuk álomra a fejünket. Hazafelé megnéztük a Farcui Bauxit bányát és megálltunk Nagyváradon is.”
