Nézzük mások hazug moziját, és gyártjuk a saját külső mozinkat, pedig alapvetés: amíg a külső mozi megy, addig a belső leáll. Ha nincs belső mozi, nincs élményátélés, nincs emlék, élmény, tapasztalat: meg sem történt igazán az agyunk, a személyiségünk számára. Igaz, a neten van nyoma. A semminek. A flitteres, felfújt, ostoba, üres kamufilmnek.
Szelfik milliói, ahol a gyönyörű színterek puszta hátterekké laposodnak. Ez az új világunk, az Információs Kor. Megszoktuk és olykor talán még azt is hisszük, hogy értjük a működését. Zsebünkben az okostelefon, mindig elérhetőek vagyunk, de az X vagy Baby Boom generáció tagjaiként csak használjuk őket, de nem általuk élünk. Az Y és Z generáció tagjairól pedig hajlamosak vagyunk azt gondolni, „nekik már sokkal könnyebb minden”. De ez nincs így. Valójában sokkal nehezebb elindulniuk az életben és olyan párkapcsolatot kialakítaniuk, amelyben jól érzik magukat. Rengeteg ijesztő érzelem él bennük, és sokat rejtve tartanak. A bizonytalanság és az ebből eredő bizalmatlanság állandó lételemükké váltak. Az online tér és a közösségi média óriási változásokat idéztek elő az érzelmek sokszínűségében és megélésében, valamint a különféle kognitív folyamatokban. Elveszett a felhőtlen gyerekkor és fiatalkor, és mindez nem pótolható a pillanatok online megosztásának múló örömével. Nem virágos rét, hanem kemény akadálypálya ez. Ha segíteni akarunk, akkor meg kell érteni mindazt, amivel a digitális generációk szembenéznek. Az online boldogságparádét és mindennapos offline szorongásokat.
TOP 10 – 2016. április
- Tari Annamária: #yz Generációk online
- Felix Salten: Renni. Egy mentőkutya története
- Jojo Moyes: Páros, páratlan
- Christine Ettrich: A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek
- Lesley Pearse: A múlt nyomában
- Tony Parsons: A mészáros
- Grecsó Krisztián: Jelmezbál
- Stefano Mancuso: A fák titkos nyelve. A növényi intelligencia meghökkentő bizonyítékai
- Oláh János: Közel
- Massimo Gramellini: Álmodj szépeket!
Tari Annamária, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta
Tizenöt éves korában döntötte el, hogy pszichológus lesz. Egyik gimnáziumi tanára azt kérdezte az órán, hogy ki tudja, mit jelent a pszichoanalízis? Annamária akkor határozta el, hogy ezzel a tudománnyal kell foglalkoznia.
Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, és a főiskola utolsó évében már felvételizett az ELTE-re, pszichológia szakra. A két diploma és a gyógypedagógusi előélet kimondottan hasznos volt a pályája során. Eleinte nehezen kezelhető gyerekekkel foglalkozott egy fiúnevelő otthonban, aztán intézetből kikerült gyerekek utógondozásával folytatta, majd öt évig volt fiatalkorú bűnelkövetők hivatásos pártfogó-felügyelője Kőbányán.
Ezután képezte át magát klinikai szakpszichológussá, de mai napig rengeteget profitál azokból a tapasztalatokból, melyeket a nehezen kezelhető fiatalokkal való munkája során szerzett.
A kórházi gyakorlat mellett folytatta szakmai képzését, megszerezte a pszichoterapeuta és pszichoanalitikus címet.
A médiaszereplést a kilencvenes évek második felében kezdte, először az MTV Repeta című, délutáni középiskolás korosztálynak szóló magazinműsorába hívták rendszeresen tanácsot adni. Legtöbben az RTL Klub Reggeli című műsorából vagy a Viva zenei csatorna Intim szféra című műsorából ismerhetik, de szerepelt a Magyar Rádió, a Klubrádió és a Radiocafé adásaiban is.
2003-ban jelent meg első könyve Intim szféra címmel, mely a 17-25 éves korosztály problematikájával foglalkozik.
Annamária hivatásának tekinti, hogy segítsen a fiataloknak. Egyik legfontosabb törekvése, hogy megváltoztassa azt a nézetet, mely szerint, aki pszichológushoz jár, az bolond vagy öngyilkosjelölt, de biztos hogy valami nem stimmel nála. Szerinte, ha természetes, hogy ápoljuk a testünket, ugyanilyen megszokottá kéne válnia, hogy a lelkünkkel is foglalkozunk. Legfontosabb célkitűzése a pszichológiai ismeretek széles körű terjesztése, a pszichológiai kultúra fejlesztése.
Forrás: nyitottakademia.hu