Karácsony közeledtével eszembe jutott egy szép, régi szokás, ami még gyermekkoromban is gyakori volt Solymáron: a „Krisztkindl” (Christkindl)-járás.
December 24-én délután kis csoportokban, csengettyűszóval járták a falut a lányok, akik szépen tudtak énekelni. A szent családot, Máriát és Józsefet személyesítették meg, és egy jászolt is vittek magukkal, amiben a kis Jézus feküdt szalmán. Két fiú kísérte őket, akik pásztoroknak voltak öltözve, és egy angyalruhás lány.
A lányok hosszú, fehér ruhában voltak, ruhájukat színes szalagokkal fogták össze, hosszú hajukat kibontották és csillogó koronát tettek a fejükre. Mária szerepét egy szoprán hangú lány énekelte, Józsefet pedig érdekes módon szintén egy – alt hangú – lány személyesítette meg.
Azokat a házakat keresték fel, ahol kisgyerek volt; ezeknél a házaknál előre várták is őket. A házigazda bekísérte őket a szép szobába, ahol a gyerekek izgatottan várták a Jézuskát. A lányok egy énekkel köszöntötték a háziakat, majd a gyerekeket kérdezték, hogy jók voltak-e? Közben Mária kiment a házigazdával és behozták az ajándékokat, aminek nagy sikere volt a gyerekek körében. A házigazda az udvaron egy kis pénzzel jutalmazta a Krisztkindl-járó gyerekeket. Búcsúzóul még énekeltek egy karácsonyi éneket és indultak is tovább, hiszen máshol is várták őket.
A képen szereplő gyerekek: Szőke Teréz, Hellebrandt Borbála, Milbich Mária, Merényi Borbála, Ringler András, Baumstark József, gyerek: Dér Mária.
Elischné Draxler Erzsébet