Az 1974-ben alakult Solymári Hagyományőrző Asszonykórus idén a 44. évadát kezdte meg, méghozzá új karnaggyal. Jeney Erzsébet január óta vezeti a kórust, és ahogy mondja: az idei esztendő már eddig is szép közös élményeket és sikert hozott a kórus életében, a kezdeti nehézségek után. A karvezetővel az elmúlt évről és a jövőbeni terveikről beszélgettünk, az interjú végén szíves invitálás található, hiszen a kórus várja soraiba az új tagokat is.
- Januárban vetted át az Asszonykórus vezetését. Mi volt a karnagyváltás oka?
Az előző karnagyasszony, Schrieber-Kánya Ditta családi és szakmai elfoglaltságai miatt nem tudta tovább vállalni a kórus vezetését, így elérkezett a karnagyváltás ideje, ami egy kórus életében mindig izgalmas dolog. A kórus – relatív – hosszabb ideig kereste új karnagyát, hozzám 2018 januárjában érkezett meg a telefon, hogy elvállalnám-e a kórus vezetését. Örömmel mondtam igent, hiszen Solymárhoz ezer szállal kötődöm, 20 évig laktam a községben, a kórus minden tagját, sőt gyermekeiket, unokáikat is jól ismerem, az Asszonykórust pedig számtalanszor volt alkalmam konferálni a különböző községi rendezvényeken. Nem mellékesen pedig magam is karnagy vagyok, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát Debrecenben végeztem. Az Asszonykórus korábbi karnagyával, Gerenday Bandi bácsival és családjával szoros barátságban voltunk.
- Akkor biztosan nagy lendülettel fogtál a munkának…
A januári karnagyváltás után biztos és gyors felkészülés kezdődött az újabb éves programokra. Ezeket a programokat az Asszonykórus mindig előre benyújtja az önkormányzat felé, és pontosan meg is valósítja a fellépéseket. Jól ismert, hagyományos és közkedvelt szereplések tarkítják a kórus kalendáriumát. Ilyen többek között a kitelepítési és a betelepítési emléknap, az idősek délutánja vagy az adventi gyertyagyújtás és a karácsonyi koncert.
- Úgy hallottuk, az első fellépésen máris szép sikert arattatok.
Az idei első közös fellépésünk – vagy debütálásunk – a gyönyörű békásmegyeri Szent József templomban történt, ahová meghívást kaptunk április 21-ére, a Krottendorf Német Hagyományőrző Egyesület által szervezett Hagyományteremtő Német Nemzetiségi Egyházi Kórustalálkozóra. Sokat dolgoztunk, de beérett a munka gyümölcse, nekem is nagy élmény volt hallgatni az óriási tapsot, nem tagadom. Rengeteg gratulációt kaptunk, és egy megtisztelő meghívást az Óbudai Búcsúra, ami a III.kerület egyik legkomolyabb rendezvénye. Most erre készülünk óriási erőbedobással és lelkesedéssel.
- Solymáron is léptetek már fel azóta?
A békásmegyeri fellépés után rögtön másnap Solymár egyik legemelkedettebb, legmeghatóbb, leginkább megindító emlékünnepén énekeltünk, a német misén, amely arra szörnyű napra emlékeztet, amikor a település majdnem összes, rendes, tisztességes lakosát csak azért deportálták, embertelen körülmények között, sok szorgos munkával rendben tartott, szép portájukról, mert német ajkúnak születtek. A közelgő betelepítési napi emlékmisén is énekelünk majd, amely után egy kedves délutáni vendégeskedés következik, a németkéri művészeti együttesek tagjait látjuk majd vendégül.
- Mik a tervek nyárra?
A legfontosabb első fellépésünk tehát az egykor messze földön híres Óbudai Búcsún lesz június 24-én. Az ún. „Kirschen Kiritog” (Cseresznyés búcsú), mintegy háromszáz éves múltra tekint vissza. Ide vidám solymári dalcsokrokkal készülünk, melyeknek – és a kórus majd teljes repertoárjának- alapját a Kelemen Istvánné, Gréti néni által gyűjtött és lekottázott dalok jelentik. Mivel ez a daloskönyv kuriózum, így aztán előfordul, hogy saját dalaiba botlik bele az énekkar, hiszen más énekkarok is használják ezt a remek gyűjteményt.
Az Óbudai Búcsún teljesítendő fellépésünk után a kórus a hagyományos nyári szünetre vonul. Augusztusban azonban újra munkához látunk, hogy a hónap utolsó vasárnapján, az idősek délutánján virágokkal, énekszóval és egy kis megvendégléssel köszöntsük az örök fiatalokat. Természetesen nem csak őket, hanem mindenkit szeretettel várunk, a nem német nemzetiségű vendégeink kedvéért egy-két magyar dallal is készülünk.
Az év hátralévő része is mozgalmasnak ígérkezik: vár ránk szeptember végén a remek hangulatú Vecsési Káposztafesztivál, majd Véméndre is elutazunk, ahol a helyi tánccsoport 45. jubileumát köszöntjük solymári zenészekkel együtt, illetve a másnapi misén is énekelünk. Ha minden jól sikerült, talán még egy mariazelli fellépésünk is lesz egy kis kirándulással egybekötve, adventben, amellyel lélekben és hangban is előkészülünk az adventi gyertyagyújtásra és a karácsonyi koncertre.
- Jelenleg elegendő létszámmal működik a kórus?
Azt mondhatom, hogy még éppen elegen a feladatok ellátásához, de kevesen ahhoz, amit még ez az énekkar tudna teljesíteni. Ezért aztán lehetőségeinkhez mérten, és ki-ki személyes kapcsolatait is latba vetve dolgozunk a verbuváláson, és ezúton is hívunk-várunk minden énekelni szerető fiatalt, és örök fiatalt, hogy kapcsolódjon be a mindig jó hangulatú próbáinkba, a felkészülésbe, és élje át velünk együtt a kóruséneklés és az ezzel együtt járó koncertezések, utazások felejthetetlen pillanatait. Próbáinkat szerdánként este 7-kor tartjuk a Művelődési Házban.
Sólyom Ági