Minden úton vezetünk és épségben szeretnénk hazaérkezni. Ez az agglomerációban élők karmája. A hegyi településeken élők számára hatványozódnak a téli autózás kihívásai. Nem árt néhány közismert technikát átismételni, miképpen kell havas, jeges, csúszós úton vezetni.
A legjobb persze otthonról a függöny mögül csodálni a téli táj szépségeit, de ha mégis autóval kell közlekedni, akkor először is legyen jó állapotú téli gumi a járgányon. Aztán legyen tele a tank benzinnel, hogy ha elakadnánk, akkor tudjuk fűteni az autót. Jó szolgálatot tehet egy pokróc is. Tegyünk a csomagtartóba egy zacskó homokot, kartonpapírt (elakadáskor a kipörgő kerék alá kell tenni), legyen nálunk hólánc, ásó, ablakvakaró és feltöltött mobiltelefon. Ha mindez meg van, indulhatunk. Alapszabály, hogy síkos úton csak kis kormánymozdulatokat szabad tenni, kis gázt szabad adni, a fékkel különösen csínján kell bánni.
Egy meredek utcába a behajtás előtt meg kell győződni, hogy nincs-e elakadt, irányíthatatlan jármű az utcában, mert ha ráhajtunk, akkor magunkat is veszélybe sodorjuk és megnehezítjük az elakadt autós dolgát.
Ha megcsúszik az autó, akkor a féket legjobb elfelejteni, mert ha a kerekek a fék hatására megállnak, akkor szánkó lesz az autóból és az utolsó felvett irányban csúszik irányíthatatlanul. Tanácsos inkább motorfékkel, óvatos kormánymozdulatokkal visszaterelni az autót.
Ha egyenes úton történik a csúszás, akkor – bármilyen meglepő – abba az irányba kell óvatosan kormányozni, amelyik irányban az autó fara kitört. Aki motorozott valaha életében az reflexből így jár el, mert rögzült benne ez az egyensúlymegtartó mozdulat. És a motor még száraz úton is képes megcsúszni (pláne olajfolton), így van mód ezt a mozdulatot készségszintig gyakorolni.
Ha az autó kezd kicsúszni egy kanyarban a jeges úton, akkor fék nélküli sebességcsökkentés mellett óvatosan kell kormányozni, hogy megpróbáljuk az eredeti ívre visszatéríteni.
Természetesen legjobb olyan sebességgel közlekedni, hogy a kisodródás vagy kicsúszás ne következzen be. És a legfontosabb a követési távolságra ügyelni, mert a csúszós út nem kedvez a „tapadós bolerónak”. A kis követési távolság ilyenkor inkább orosz rulett.