Bob Dylan kapta a 2016. évi irodalmi Nobel-díjat – az indoklás szerint újszerű költői megoldásokkal gazdagította az amerikai dalszerzői hagyományokat.
Jávorszky Béla Szilárd újságíró, rockzenei szakíró több kötetet publikált az elmúlt években, rocktörténeti előadásai során, amelyeket az Örkény Könyvesboltban tartott, Bob Dylannel is foglalkozott. Ahogy egy korábbi cikkében fogalmazott, Dylan szerzeményei kordokumentumok, énekelt vallomások, üzenetek és helyzetelemzések.
„A hatvanas évek legelején folkénekesnek indult, mindent magába szívott, amit a környezetében látott és hallott, és ezeket remekül tudta dalokba önteni. Második, már kizárólag saját szerzeményeit tartalmazó The Freewheelin’ Bob Dylan című 1963-as lemezén már olyan fontos számok szerepeltek, mint a Blowin’ in the Wind vagy a Masters of War. Ezekben az amerikai társadalom közérzete tükröződött vissza” – idézte fel Jávorszky Béla Szilárd.
Hozzátette: Dylannek két nagyobb alkotói korszaka volt, miközben számos műfajban és stílusban kipróbálta magát. Kiemelte, hogy a hatvanas évek egyértelmű sikereket hozott Dylan számára, bár amikor 1965-ben a newporti fesztiválon akusztikusról elektromos gitárra váltott, a folkisták nagyon keményen nekimentek.
„A hetvenes, de különösen a nyolcvanas évek számos kudarcot hoztak, addigi életművéhez méltatlan munkák születtek. Változott a korhangulat, egy motorbalesete miatt visszavonultabban is élt, már nem akart olyan nemzedéki dalnok lenni, mint korábban. Kísérletezgetett, miközben magánéleti válságai is voltak, egy időben a vallás, a kereszténység felé fordult. Aztán a kilencvenes években, túl az ötvenedik életévén, elsősorban az 1997-es Time Out of Mind című lemeznek köszönhetően visszatért és számos szakmai elismerést kapott. Azóta remek albumok sorát produkálta” – fejtette ki a szakíró.
Úgy vélte, Bob Dylan ma is ugyanolyan kritikus társadalmi kérdésekben, mint indulásakor, generációja érzéseit még mindig dalban mondja el, igaz, hatása már kisebb nemzedékére, mint a hatvanas években. Hozzáfűzte, hogy Amerikában a Dylan által képviselt, dalaiban megbújó filozófiát különböző egyetemi kurzusokon tanítják.
„A rockszíntérről messze az ő szövegei a legerősebbek, a legköltőiebbek, miközben a fekete és a fehér amerikai kulturális örökségből egyaránt előszeretettel válogatott. Magyarországon Dinnyés Józsefen kívül kevéssé érezhető a hatása, kétszer is koncertezett Budapesten, 1991-ben és 2003-ban, de mindkétszer kevesen voltak kíváncsiak rá” – mondta végül Jávorszky Béla Szilárd az MTI-nek.
Forrás: MTI