Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja, így idén 20 éves uniós polgárságunkat ünnepeljük.
2004. május 1-jén összesen tíz új ország, és azok közel 75 millió lakosa csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az EU így 15-ről 25-re nőtt, miután Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott hozzá.
“Nagyszerű pillanat részesei vagyunk: Magyarország visszatért Európához, visszatért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve vall magáénak” – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. május 1-jei ünnepi beszédében.
“Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte”-adta hírül a Fidesz-frakció 2004-ben.
A blokk jelenleg 27 országot foglal magában — Horvátország csatlakozott legutóbb, 2013.-ban. Az Egyesült Királyság pedig 2016. júniusában úgy döntött, hogy távozik.
Magyarország az európai uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Az országba naponta átlagosan több mint 3 milliárd forinttal több EU-s pénz érkezik, mint amennyit Magyarország az Unió költségvetésébe befizet. (Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete)
Noha az EU-s támogatást kevésbé érezzük a bőrünkön, a csatlakozással Magyarország a világ legfejlettebb és legnagyobb egységes piacának vált szerves részévé, és a többi országgal egyenrangú szereplője lett az uniós döntéshozatalnak. Az EU-nak köszönhetően a magyar polgárok is szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást is megkönnyítette.
Az egységes európai piacnak köszönhetően nemcsak olcsóbban vásárolhatunk, -ráadásul biztonságosabb termékeket- de a magyar vállalatok és gazdálkodók is óriási lehetőségekhez juthatnak. Az agrárkivitel például a csatlakozás óta csaknem a két és félszeresére nőtt, és nagy mértékben az EU-tagságnak köszönhető, hogy számos világvállalat Magyarországon telepedett meg, ezzel is jelentősen támogatva az ország fejlődését.
Az Európai Bizottság jelenlegi magyar tagja Várhelyi Olivér (2019-2024) szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos.
Az európai parlamenti választásokon pedig az uniós tagállamok polgárai választanak képviselőket az Európai Unió egyik fő intézményébe, az Európai Parlamentbe, az uniós polgárok érdekeinek európai szinten történő képviselete céljából.
Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják meg, Európán belül mindenütt egy meghatározott időtartamon belül. Magyarországon a választás pontos dátumát a köztársasági elnök tűzi ki. Magyarországon 2024. június 9-én 6.00-19.00 óráig lehet szavazni.
A soron következő 2024. évi választás során 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választáson. Magyarország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe, ugyanannyit, mint a 2019-es választások során.
Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az uniós szabályozás alapján minden tagország választási rendszerének biztosítania kell az arányos képviseletet, ami azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Magyarországon ún. zárt listás szavazás van, ami azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Magyarországon a választás anyagi jogi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szabályozza, amely meghatározza a választási rendszer elemeit, a listaállítás feltételeit, az eredmény megállapításának szabályait.
Magyarországon nincs törvényi kötelezettség a szavazásra, jogával azonban Ön is személyesen élhet a lakóhelye szerinti szavazókörben. A szavazókör címét megtalálja az értesítőn.
SolymárOnline
