Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászat következtében kipusztult, és 1858-ban a Concó-patakban észlelték utoljára az egyébként őshonos állatokat. Az 1990-es években voltak ugyan kísérletek az eurázsiai hódok visszatelepítésére hazánkban, de végeredményképpen ezek csak kevés sikerrel jártak.
A hódok mostani visszatérésének oka, hogy a németországi és ausztriai hódállomány, -az ottani erős természetvédelem miatt is- a Duna mentén Magyarország felé is tudott terjeszkedni, így a nagy folyók után a mellékfolyókat és a patakokat is kezdik visszafoglalni, ahogy az Aranyhegyi patakot is.
2021-ben észlelte községünkben először a fajt a Rozália téglagyár környékén a Sólyom Környezet-és Természetvédelmi Egyesület, és idén tavasszal a Solymári nádastisztító akciójuk során örömmel tapasztalták, hogy végre a nádasban is megjelentek a faj szorgos tagjai.
Az Egyesület alelnöke megállapította, hogy az ökomérnök hód azonnal neki is látott a munkának, és egyre inkább segít a patak renaturációjában:
Gátak építésével felduzzasztja a patakot, több kis tavat létesítve, amivel máris értékes mikróélőhelyeket
hoz létre kétéltűeknek, vízimadaraknak, majd később a halaknak is ivó-és rejtőzködőhelyeket kialakítva. A vízpart így sűrűbb, holtfában gazdag élőhellyé fog válni, az invazív növényfajok, melyek sokszor nem
bírják a vizet, pedig visszaszorulnak. A nádas túlzott erdősödését ez meggátolja, a talajvízszintet a természetes tó
létesítésével megemeli, ami aszály idején a nádast és környékét a kiszáradástól meg fogja védeni.
Végső soron a helyi gazdák számára értékes víznyerő területté válhat, de hosszabb távon még halgazdálkodás is lehetséges benne. A túlszaporodástól nem kell tartani, hiszen ezzel párhuzamosan a hódok természetes ellenségei, -mint pl. az aranysakál
(nádi farkas) -szintén elterjedtek újra Magyarországon.
A hód 1988 óta védett állat és az élőhelye is az, a hódváraktól számított kb. 50 méteres sugárban. Ezzel pedig szépen lassan az egész Solymári nádas védettsége fokozódik.
Az állatok és életterük zavarása tehát nem megengedett, vadászatuk tilos!
A Sólyom Környezet-és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy a nádas nemcsak Natura 2000 -es terület legyen, hanem helyi természetvédelmi védettség alá legyen helyezve. Ezzel Solymár presztízse is tovább nőhet, és környezet-természet és tájvédelmi kötelezettségének is eleget tehet a község.
Hasonlóan az ürgerezervátumhoz, egy oktató-tájékoztató látogató központot létesítenének később a nádas széli volt gazdasági épületben, vagy annak helyén, ahol mellesleg egy már megtervezett bicikli út fog elhaladni, és terveik szerint egy tanösvény-fastégen csendes, vezetett túrákat szerveznének a majd egyre gazdagodó nádas élővilágának
megfigyelése céljából.
Az Egyesület álláspontja szerint az ökölógai egyensúly a Pilis-medencében helyre akar, és tud is állni idővel. Nekünk embereknek, itteni lakosoknak pedig kötelességünk ezt támogatni, ami persze saját hosszú távú önös érdekünk is, mert ez túlélésünk egyik záloga.
Az Egyesület nevében Konkoly René alelnök, Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóság polgári természetőr várja az aktív közreműködőket a nádast érintő szemétszedési akcióikhoz, valamint a polgári
természetőr őrjárataikhoz, éppúgy, mint a további szervezési munkákhoz is.
SolymárOnline