Solymár, Szűz Mária Szent Neve Templom 2023.04.02.
10:30 Barkaszentelés és ünnepi szentmise Virágvasárnap.
A húsvét előtti vasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Az ezen a napon általánossá vált pálmaszentelést Magyarországon a barkaszentelés helyettesítette.
Pest megyében és Magyarország északi megyéiben a virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás, a kiszehajtás és a villőzés kapcsolódott.
A kisze (kiszőce, kicevice) többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb volt, ami a telet, a böjtöt, a betegséget személyesítette meg. Az elnevezése a böjti, korpából készült savanyú levesre utal. A lányok a bábu ruháját darabonként szedték össze az abban az évben férjhez ment menyecskéktől, majd énekszóval vitték ki a falu végére. Ott levetkőztették, és vízbe dobták vagy elégették.
A villőzéshez különböző nagyságú villőágakat (zöldágakat) szalagoztak fel, és kifújt tojásokkal díszítették. 8-10 lány vitt egy villőágat, ami a tavasz közeledtét hirdette. Énekelve jártak házról házra. A gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról, megveregette vele a lányokat, és azt mondta: „Mind menjetek férjhez!” A gallyat eltette, és a kikelt kislibákat átbújtatta alatta, hogy egészségesek legyenek.
Volt, ahol a két szokás összekapcsolódott. A kiszével kivitték a telet, a villővel behozták a tavaszt.
Kice, kice, villő,
Majd kivisszük kice-vicét, villő,
Majd behozzuk a zöld ágat, villő.
A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő időszaka, a nagyhét is rendkívül gazdag hagyományokban. A természet újjáéledésekor az emberek gondot fordítottak a környezetük megújítására, megtisztítására. A lélek megtisztulását is fontosnak tartották. A katolikusok éves kötelező gyónása húsvét táján történt.
Péntektől vasárnapig 18:00-18:30 között a solymári templomban is élhetünk a gyónás lehetőségével.
SolymárOnline