A negyedik hullám felszálló ágában sok a kérdés. A covid-járvány újabb hullámát immár az oltással felvértezve várjuk, de vajon mennyit ér az oltás? Az esetszámok nőnek. Jelenleg nincs általánosan kötelező érvényű maszkhasználat sem, egyénileg hozhatunk döntéseket az általunk alkalmazott óvintézkedésekről. Ehhez kértünk segítségül információkat dr. Taller Gabriella solymári háziorvostól.
– Felívelőben van a negyedik hullám. Solymáron aktuálisan milyen a helyzet? Mennyi a beteg?
– Solymáron jelenleg nagyon sok a beteg, az elmúlt két hétben hirtelen tömegesen jelentkeztek a covid-fertőzöttek. Már az iskolakezdéssel megugrott a légúti betegek száma, de a covid-tesztek eleinte többnyire negatívak voltak, most viszont exponenciálisan növekszik a covid-fertőzöttek száma.
– Gondolom, azt nem tudjuk pontosan, hogy a lakosság hány százaléka oltott, de arról talán vannak adatok, hogy a megbetegedettek között hányan vannak oltva.
– Solymáron nagyon magas az átoltottság, nekem körülbelül 2300 páciensem van, és közülük nem éri el a százat azoknak a száma, akik nem kaptak covid-védőoltást. Szerintem minden kollégámnál hasonló a helyzet, így Solymár szerintem országosan is nagyon jól áll. Azt látjuk, hogy vannak olyanok, akik oltás után betegek lesznek, de százalékosan az oltatlanok között jóval magasabb már a megbetegedések száma is.
Taller doktornő körzetében a diagnosztizált covid-betegek mintegy negyede az oltatlanok közül kerül ki. Mivel azonban az oltottak száma 22-szerese az oltatlanokénak, az látszik, hogy oltás nélkül több mint háromszor nagyobb már a megfertőződés esélye is.
– Mi a tapasztalat, milyen lefolyásúak a megbetegedések az oltottak, illetve a nem oltottak körében?
– Az eddigi tapasztalataink nagyon biztatóak az oltás védőhatásával kapcsolatban! Azt senki sem ígérte, hogy a covid-védőoltás 100%-os védettséget ad, lehetett tudni, hogy lesz olyan, aki oltott és ennek ellenére megfertőződik. Ez így van valóban, a jelenlegi fertőzöttek között vannak oltottak, mindegyik vakcinatípus után. Viszont látványosan sokkal enyhébbek a tüneteik, mind az oltatlan betegeknek! Enyhe légúti tüneteik vannak, eddig mindenki otthon gyógyult meg pár nap alatt, kórházba senki nem került – ellenben az oltatlanokkal, akik között sajnos van nagyon súlyos állapotú, fekszenek kórházban is, és lélegeztetőgépen is van oltatlan beteg Solymárról. Az országos tapasztalat is az, hogy a jelenleg kórházban fekvő és lélegeztetőgépre szoruló betegek túlnyomó többsége oltatlan.
– Mik a jelenleg jellemző tünetek? Hogyan különböztessük meg az influenzától, egyéb betegségektől?
– A tünetek ugyanazok, mint korábban: a láz, a szaglás-, ízérzés-vesztés és a köhögés a vezető tünet, a nátha, torokfájás is gyakori, illetve hasi panaszok, hasmenés is előfordul. Sajnos tünetek alapján nem lehet megkülönböztetni a többi légúti betegségtől, talán az egyetlen tünet a szaglás-ízérzés-vesztés, ez egyértelműen covid-fertőzésre utal.
– Mikor forduljunk orvoshoz?
– Légúti tünetek esetében először mindenki TELEFONON keresse fel a saját háziorvosát (vagy nálam a saját pácienseim az Erodium rendszeren keresztül), mivel jelenleg is első feladatunk az esetleges covid-fertőzöttség tisztázása. Természetesen van mindenféle egyéb légúti betegség is, arcüreggyulladás, tüszős mandulagyulladás stb., ezért kell az orvossal konzultálni betegség esetén. Most egyébként azt tapasztaljuk, hogy sokan az enyhe tüneteikkel nem jelentkeznek a rendelőben, otthon gyógyítják magukat (sokan most is tudnak otthonról dolgozni). Valóban, tüneti kezelés elég tud lenni egy enyhe vírusfertőzés esetén.
– Mennyi tesztet végeznek? És milyen esetekben? Csak ha valakinek tünetei vannak, vagy kontaktokat is tesztelnek?
– Jóval több tesztre lenne szükség annál, mint amennyi készül. Ennek részben az az oka, hogy most nem működnek a statikus mintavételi pontok, illetve pár napja indult be az időpontfoglalási lehetőség az egyiknél. Bízunk abban, hogy újranyitják ezeket a pontokat, mert tavasszal nagyon flottul működtek, és meggyorsították a tesztelést. Másrészt a házhoz rendelt tesztek nagyon nehézkesen készülnek, előfordul, hogy a teszt megrendelésétől számítva 3-4 nap is eltelik, mire a mentőszolgálat kimegy. Ők a helyszínen antigén gyorstesztet vesznek le először, és ha ez negatív, csak akkor veszik le a PCR-t. Sajnos 2-3 nap, mire a PCR elkészül, így előfordul, hogy a teszt megrendelésétől közel 1 hét eltelik az eredményig, ami nagyon szomorú…
Volt olyan próbálkozás, hogy a háziorvos a rendelőben teszteljen. Szerencsére nagyon hamar belátta a döntéshozó, hogy ez nem kivitelezhető, mivel kifejezetten rossz ötlet a rendelési időben szándékosan összekeverni az oltásra váró egészségest és a krónikus beteg, vizsgálatra várót a potenciálisan covid-fertőzött beteggel. Kontaktkutatás jelenleg nincs.
– Milyen esetben kérhet az orvos tesztet? Gondolom, fizetőst bárki kérhet, azt mikor érdemes?
– Az orvos csak légúti betegnek kér tesztet, illetve egy-két, jogszabályban meghatározott, választott esetben. Fizetősen bárki kérhet tesztet, vannak olyan helyszínek, ahova időpontra saját kocsival be lehet menni, illetve kérhető házhoz is. Sokan egyébként már tartanak otthon antigén tesztet, ezek a patikában megvásárolható (nyálmintán alapuló) tesztek megbízhatónak tűnnek, úgyhogy én javaslom a használatukat otthon, mint leggyorsabb és nem drága megoldást. Ha az otthoni teszt pozitív, akkor – természetesen – szólni kell a háziorvosnak!
– A harmadik oltást kinek, mikor javasolják?
– A harmadik oltást augusztus elején kezdtük beadni, és kezdetben azoknak az idős pácienseknek adtuk, akik korábban két Sinopharm oltást kaptak, mert náluk a védettség nem alakult ki, vagy nagyon alacsony szintű volt. Az elmúlt hónapokban már mindenféle oltás után kértek harmadik adagot. A második oltás után 4 hónapnak minimum el kell telni, de 6 hónapot is ki lehet várni. Jellemzően az idős embereknek, illetve a krónikus betegeknek javasolt a harmadik oltás.
– Mely oltóanyagok után melyek adhatók? Van-e lehetőség választásra, és ki dönt, hogy milyen legyen a harmadik oltás?
– Keverhetőek az oltások, RNS vakcina gyakorlatilag bárkinek adható harmadik oltásként, függetlenül attól, hogy mit kapott előbb, de például a vektorvakcináknál harmadik oltásként mást kell kérni. Vagyis aki AstraZenecát, Janssent vagy Sputnik (Gam-COVID-vac) oltást kapott először, annak mindenképpen más oltóanyag javasolt, Pfizer vagy Moderna.
Mi itt, Solymáron csaknem 100%-ban Pfizer oltást adtunk harmadik adagnak, de éppen most befejezzük a vakcinálást, részben azért, mert a leginkább rászorulókat már beoltottuk, részben azért, mert az egyre több fertőzött mellett jelenleg nem biztonságos a védőoltás-beadás. Aki ismeri az orvosi rendelőnket, tudja, hogy nálunk közös a váró, van olyan, hogy éppen hárman rendelünk egyszerre, és ha míg egyikünk betegeket lát el, addig a másikunk oltana, az veszélyes lenne mindenkire nézve. Ezért mostantól a harmadik oltást kérőknek az oltópontokat javasoljuk, ahova információink szerint könnyen lehet időpontot foglalni, és van bőven oltóanyag. Az oltóponton vakcinajavaslatot is adnak.
– Elérhetők ellenanyagtesztek, ezeket érdemes-e elvégeztetni? Mi szűrhető így ki?
– Laboratóriumokban lehet kérni ellenanyag-tesztet, de csak fizetős van, a tb nem támogatja egyiket sem. Ez csak akkor ad információt, ha az derül ki, hogy nincs ellenanyag, mert akkor biztosan kell újabb oltás, de ha van ellenanyag, akkor a megadott számmal alig tudunk mit kezdeni. Nincs tapasztalat arra vonatkozóan, hogy mennyi az elég, vagy van-e olyan, hogy sok, mi a sok…
– Van-e olyan, hogy valakinek ellenjavallt a harmadik oltás?
– Olyat nem tudunk, hogy ellenjavallt lenne a harmadik oltás, nem valószínű, hogy a magas ellenanyagszint tudna problémát okozni. Ha valaki kér magának ellenanyagtesztet, és magas a szint, akkor valószínűleg várhat a harmadik oltással.
– Milyen óvintézkedéseket javasol, amiket magunk meg tudunk tenni?
– Mazkviselést! Ezt érdemes önvédelemből és a többiek védelme céljából is hordani, gyakorlatilag mindenhol, ami közösségi térnek számít (boltok, kulturális események stb.), és a kézfertőtlenítés is ugyanilyen fontos. Azzal kapcsolatban, hogy mennyit érünk maszkhasználattal, ajánlom megnézni ezt a videót, amin az látszik, hogy melyik maszk mennyire engedi át a cseppeket lélegzés, köhögés, tüsszentés esetén.
– 12 éven aluliak számára még nem elérhető az oltás. Őket hogyan védhetjük?
– Sajnos egyre jobban a fiatalok érintettek, a covid járvány elején úgy tűnt, hogy a fiatalok alig kapják el, most egyre inkább a fiatalabb korosztály beteg, nemcsak a 20-as, 30-as éveikben járók közül kerülnek be egyre többen a kórházba, hanem a járvány negyedik hullámában egyre több az olyan gyermekbeteg is, aki ellátásra szorul. Ez a korábbi három hullám esetében csak elvétve volt megfigyelhető, de most jóval gyakoribb. Az a korosztály, amelyik még nem kaphat oltást, úgy védhető, ha a környezete beoltatja magát, illetve az enyhe légúti tüneteket produkáló gyerekeket is rögtön otthon kell tartani, hogy a közösségi terjedést csökkenteni lehessen.
– Azt mondják, az oltott családtagok védik az oltatlant is. Ezt hogy kell érteni?
– Ez az, amit úgy hívunk, hogy nyájimmunitás. Ha családban a többség be van oltva, akkor valószínűleg nem fogja elkapni a fertőzést, vagy ha mégis, akkor reményeink szerint olyan alacsony lesz a vírusszám a szervezetében, hogy nem tudja továbbadni, és ezzel védi meg azt a családtagot, kisgyermeket, aki még nem oltható.
– Aki be van oltva, az is elkaphatja a betegséget. Fertőzhet is? Milyen mértékben?
– Az a reményünk – és lassan mondhatjuk, hogy a tapasztalatunk is –, hogy nem fertőz vagy sokkal kevésbé fertőz. Nyilván ettől még a fertőzött ember ugyanúgy karanténban marad, akár oltott, akár nem.
– Mit javasol, honnan tájékozódjunk?
– Most a hivatalos tájékoztatással óriási bajok vannak, a közösségi oldalakon terjedő sok furaságtól meg óva intek mindenkit, tényleg nehéz most megbízható információt kapni-olvasni. Minket, háziorvosokat nyugodtan lehet kérdezni, mi igyekszünk követni a szakmai híreket.
solymáronline