Sokszor előfordul, hogy egy-egy fénykép témája megragadja az embert, és szeretné tudni, kik vannak rajta. Így jártam ezzel a képpel is. Akitől kaptam, annyit fűzött hozzá, hogy mind az öt fiatalember diplomás.
A fényképnézegetőn többször elővettem, de senki sem tudott konkrét neveket mondani. Vittem idősebb emberekhez is, de ők sem ismertek fel senkit (talán már a rossz látásuk miatt sem). Aztán nemrégen elővettem Milbich Tamás és Hegedűs András Solymári Arcképcsarnok 1266‒2000 című könyvét, amiben megtaláltam mindegyik személyt, aki a képen szerepel, csak nem egymás mellett, hanem különböző fejezetekben. Könnyítette a beazonosítást, hogy a családok jellegzetes vonásai öröklődnek generációkon keresztül.
A fénykép 1925 körül készülhetett, hogy hol és mikor, az már végképp nem fog kiderülni.
A padon balról dr. Milbich/Majtényi József ül, aki 1899-ben született Solymáron, szülei egyszerű mezőgazdasággal foglalkozó emberek: Milbich Bernát és Taller Anna.
József volt az elsőszülött, utána született János 1901-ben, Mária 1906-ban, Tamás 1913-ban, Márton pedig 1918-ban. József továbbtanult, törvényszéki bíró, majd később törvényszéki jegyző lett. Nem nősült meg, csak a munkájának élt. Solymáron temették el 1973-ban.
A padon jobbról dr. Schäffer Mihály ül, ő 1898-ban született Solymáron, szüleinek tizenkettedik gyermekeként. Édesapja Schäffer Bernát mészáros mester, édesanyja Thaller Mária. A 12 gyermek közül kétszer született ikerpár. Kilenc gyermek érte meg a felnőttkort, közülük három fiú apja nyomán mészáros lett.
Mihály 1926-ban végzett az orvosi egyetemen, az első munkahelye Budaörsön volt, ahol nagyon sokat tett a gyermekhalandóság csökkentésére és a járványok megfékezésére. Megnősült, majd 1946-ban családostul kitelepítették Németországba, ahol tovább folytatta orvosi munkáját. Értékes családfakutatásokat is végzett. 1974-ben hunyt el Karlsruhéban. A budaörsiek a mai napig szeretettel emlékeznek rá.
A képen az állók közül balról az első dr. Dauner/Donáth József, aki 1900-ban született Solymáron, szülei Dauner János vendéglős és Ringler Teréz. Tizenegy testvér közül ő volt az utolsó. Jómódú család lévén három gyermek is továbbtanulhatott. Az 1888-ban született János kántortanító lett Mányon, az 1896-ban született Bernát jegyző lett Solymáron, a fényképen szereplő József pedig Rómában tanult papnak, majd hazatérve több helyen szolgált. Részt vett a leventeoktatásban és több jótékonysági rendezvényt is szervezett. 1978-ban hunyt el, a solymári temetőben nyugszik.
Az álló sorban középen dr. Miereisz/Máriaházi János látható. Ő 1896-ban született Solymáron. Szülei, Miereisz János és Pillmann Rozália 11 gyermeke közül János volt a hetedik. Az orvosi egyetem elvégzése után hosszú ideig vidéken praktizált, majd nyugdíjazása előtt pár évvel visszaköltözött Solymárra és megkapta a második körzet ellátását. 1967-ben hunyt el, Solymáron temették el.
Jobb oldalon Dauner Ferenc áll, aki 1909-ben született Solymáron, szülei Dauner József szabómester és Fremd Katalin. Nyolc gyermek közül Ferenc volt az ötödik. A Budapesti Felsőépítészeti Főiskolán végzett mint építész, majd a Dorogi bányában dolgozott építésvezetőként. A bánya légköre kikezdte egészségét, nagyon fiatalon, 23 évesen hunyt el, a solymári temetőben nyugszik.
Solymár lakossága ebben az időszakban, amikor ezek a fiatalemberek születtek, még nagyrészt mezőgazdasággal vagy iparossággal foglalkozott. A sokgyermekes családokban, ha kitűnt egy-egy jó eszű gyermek, akkor annak iskoláztatását a szülők erőn felül támogatták, néha még olyan áron is, hogy eladtak egy földet.
Elischné Draxler Erzsébet
