Régi képek tanúskodnak arról, hogy a legnagyobb ájtatossággal ünnepelték a solymáriak az egyházi ünnepeket, és legfőképpen az Úrnapját. Szinte az egész falu részt vett a templom és az utcák feldíszítésében.
A Marczibányi utcát és végig a körmenet útvonalát mogyoróbokor ágaival szegélyezték, a földre lekaszált füvet terítettek, középen volt a keskeny sóderszőnyeg. A házak ablakát gyertyákkal, szobrocskákkal és virágcsokrokkal díszítették.
A háború előtt és még utána egy pár évig készítették a sóderszőnyeget, amire a minták különböző sablonnal kerültek.
A körmenet eredetileg jóval hosszabb útvonalon haladt, mint ma. A hívek a templomból a Marczibányi és a Hősök utcán kísérték végig az Oltáriszentséget, a Mátyás király utcából a József utcán keresztül tértek vissza a Templom térre.
A körmenetben mindenkinek megvolt a helye: elöl mentek a gyerekek, utánuk a ministránsok, a zászlóvivők, a zenészek, a baldachin, ami alatt a pap vitte az Oltáriszentséget, két oldalt a gyertyavivők, majd jobboldalon a férfiak, baloldalon a nők.
Mára sokban változtak a szokások, de a templom körül idén is megtartják a hívek az úrnapi körmenetet virágszirmot szórva, énekelve.
Elischné Draxler Erzsébet
A fotók a szerző archívumából valók.
