A blues nemcsak zene, hanem maga a varázslat. Mi a titka a bluesnak, hogy volt képes arra, hogy energiával tápláljon más zenéket? Megtudhatja, aki ellátogat március 3-án este a solymári művelődési házba.
„Kovács József „A blues története a kezdetektől napjainkig” című könyvében az olvasó részletekbe menően megismerheti a legjelentősebb, maradandót alkotó előadókat, dalaik születésének körülményeit és hátterét, az adott kor társadalmi viszonyait.
A szerző maga is aktívan zenél és heti rendszerességgel rádióműsort készít Blues megálló címmel az interneten fogható Poptarisznya rádióban” – olvashatjuk a könyv bevezetőjében, Nemes Nagy Péter, hazai blues szakértő ajánlását, aki a szombati ismeretterjesztő és szórakoztató blues-esten Kovács József beszélgetőpartnere lesz az Apáczai Csere János Művelődési Ház színpadán.
Ugyancsak ő nyitja meg a programot megelőző kiállítást is, mely Császár Márta (KiFra) zenész-fotós hazai blues-zenészeket megörökítő portréiból állt össze. Az ő képei szerepelnek Kovács József könyvének Magyarországot érintő részében is.
Császár Márta zenész-fotósnak vallja magát. Tíz éve kizárólag zenészeket fotóz. Hivatása összefonódott a blues iránti rajongásával. Nem hiányozhat a jó koncertekről, nem történik jelentős blues-esemény a tudta nélkül, portréalanyai az évek során személyes ismerőseivé váltak, olyannyira, hogy kezükről, hangszereikről is felismeri őket.
„Fiatalkoromat Al di Meola és a gitárzene hatotta át – meséli. Magam is gitároztam, később aztán átálltam a rajongói oldalra. Persze róla is készültek portrék, amiket aztán elvittem neki aláíratni, és nagy megtiszteltetés volt, hogy a köztudottan hiú Meola is meg volt elégedve a képekkel, és hozzájárult, hogy bármikor megjelenjenek.
A legnagyobb siker az, amikor a zenészeknek tetszik a kép. A koncerteken általában az első számok alatt lehet fotózni. Kezdetben még mindenki jólfésült, az igazi pillanatok azonban a koncert közepe felé születnek a színpadon. A magyar zenészek már ismernek, ők is tudják ezt, és nagy örömömre hagyják, hogy végig fotózzam őket – avat be minket munkájába Márta.
Hogy a kiállítás utáni koncertet is fényképezni akarja-e, már nem tudhatjuk meg. Csörög a telefonja – természetesen blues a csengőhangja.