Legjobb egy villámhárítóval ellátott épületben átvészelni a vihart, de az autó is biztonságos, ha az ajtók és az ablakok zárva vannak, mert az autó Faraday kalitkaként működik, vagyis elvezeti a villámot.
Embereket közvetlen villámcsapás leggyakrabban akkor ér, ha villámláskor, hegytetőn, hegygerincen, illetve sík, szabad terepen vagy nagyobb vízfelületen tartózkodnak. Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos. Szerencsés volt az a két hölgy, akit vasárnap a csongrádi Körös-torokban villámcsapás ért, és a szakszerű elsősegélynyújtásnak köszönhetően életben maradtak.
Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:
- Kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
- Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
- Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
- Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
- Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
- Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
- Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
- Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
- Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
- Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.
Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is.
Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.
Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.
/Forrás: Országos Katasztrófavédelem/