Bár a muskátli nem tartozik a legdrágább kinti növények közé, miért szabadulnánk meg tőle késő ősszel, amikor át is teleltethetjük? Az idős sváb asszonyok annak idején ilyenkor, Teréz nap táján hozták be őket a házba, majd tavasszal újra kihelyezték őket. A muskátlik pedig meghálálták a törődést.
Lássuk, mit mond minderről Bálint gazda: „Szedjük ki a földből vagy az erkélyládából és sűrűn egymás mellé állítva rakjuk be ládába. A gyökereket takarjuk be teljesen földdel, és a ládát állítsuk fagymentes helyre, ahol némi fényhez is jut. Így igen kevés öntözéssel beéri, nem hajt vékony hajtásokat, a téli hónapokban nyugalomban marad, és tavasszal kiültetve, visszavágva, újra virágozni fog. A futó muskátlit (a hajtásai csüngők) csak világos, fűtött helyiségben, rendszeres öntözéssel lehet átteleltetni. Kevés fényen, kéthetenkénti öntözés mellett minden nehézség nélkül áttelelnek.
A két-három évnél idősebb tövek virágzási kedve csökken, mind kevesebb és hitványabb virágot hoznak, ezért célszerű a muskátli állományt időnként felújítani és új, szebben, bőven virágzó töveket vásárolni.”
A témáról szemléletes videó is található a youtube-on: