Megható megemlékezés részesei lehettek, akik ellátogattak ma délután a solymári vasútállomásra. Nagykovácsi, Pesthidegkút, Pilisborosjenő, Solymár önkormányzata és nemzetiségi önkormányzata, valamint Üröm nemzetiségi önkormányzata emléktábla avatással tisztelgett a településekről elűzött sváb lakosok előtt, a kitelepítés 70. évfordulóján.
„Azok előtt az emberek emléke előtt rójuk le most tiszteletünket, akiket pusztán származásuk miatt fosztottak meg otthonaiktól, űztek el hazájukból és tettek földönfutóvá. Mert félreértés ne essék, nekik hazájuk volt Magyarország – mondta emlékbeszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, majd így folytatta: – A szomorú krónikákból tudjuk, hogy 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségű embert fosztottak meg Magyarországon állampolgárságától, ingó és ingatlan vagyonától és telepítettek ki az éhező és romokban heverő Németországba. Tették ezt gyűlölettől hajtva, a túlzásba hajszolt jogérvényesítés igényével számos visszaélést elkövetve. Másfél évvel a deportálások után, mikor már az egész nemzet békéért, emberhez méltó életért imádkozott. Soha, semmivel sem igazolható igazságtalanság volt ez – mert a soha nem létező – kollektív bűnösség elvtelenségén alapult.”
Varga Mihály után Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója lépett a mikrofonhoz. Beszédében kitért arra, hogy a kitelepítést nyugodtan nevezhetjük rablásnak, kifosztásnak is, hiszen egy egész élet munkájából mindössze 100 kilónyi csomagot vihettek magukkal az elűzött emberek. Emlékeztetett arra, hogy a német nemzetiségű emberek évszázados magyarországi közösségépítése és küldetéstudata mára szimbólummá lett. Ha ezek az emberek magukkal vihették volna, amit megalkottak, akkor ma szegényebb lenne Magyarország az Iparművészeti Múzeummal, az Országházzal és a magyar himnuszt sem énekelhetnénk, hiszen alkotóik mind német származásúak voltak. Ritter Imre ugyanakkor örömének is hangot adott, mert úgy látja, hogy az elmúlt években a kormány megbecsülését fejezik ki a német nemzetiségi lakosság felé. Sokat jelent ebben az együttműködésben a parlamenti képviselet és a nemzetiség anyagi támogatása is, mely az elmúlt két évben kilencszeresére emelkedett.
Az emlékbeszédek sorát Timo Wolf, Wüstenrot polgármesterének gondolatai zárták. „Sok szenvedés, félelem, halál és a haza elvesztése fűződik a hetven évvel ezelőtti napokhoz. A kitelepítéssel a magyarországi német kisebbség nyakába varrták a nemzetszocialista zsarnokság minden gonosztettét. A pánik forgatókönyv Solymárt sem kerülte el” – kezdte beszédét Solymár partnertelepülésének polgármestere. Ezután Roman Herzog egykori szövetségi elnök szavait idézte: „Semmilyen igazságtalanság, még ha égbekiáltó is, nem jogosít fel más igazságtalanság megtételére. A bűntett, akkor is bűntett marad, ha az elkövetés előtt, már más bűntettek is megtörténtek.” A partnerkapcsolatokról szólva Timo Wolf hangsúlyozta: „Nyilvánvaló, hogy a nagypolitika határozza meg a népek közeledésének kereteit, de hogy ezek a keretek élettel töltődjenek meg az csak attól függ, hogy az emberek között létrejön-e a találkozás, az ismerkedés, egymás problémáinak megértése és az, hogy tiszteljék egymást.” Beszédét egy arab közmondással zárta: „A béke kulcsa a megértés és nem a megegyezés. A békét nem lehet megparancsolni, azt megélni kell.”
Az emlékezés szavai után Varga Mihály és Ritter Imre leleplezte az emléktáblát, Kovács Jenő szobrászművész alkotását, mely a marhavagonokba történő beszállás szomorú valóságát örökíti meg.
A bronz dombormű felszentelése után Nagykovácsi, Pesthidegkút, Pilisborosjenő, Solymár és Üröm képviselői szalagot kötöttek az emléktáblára.
Az ünnepséget Marlokné Cservenyi Magdolna, a solymári nemzetiségi önkormányzet elnöke vezette, közreműködött a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Kórus, a Solymári Hagyományőrző Asszonykórus, a Solymári Férfikórus, a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Kórus, valamint a Schaumarer Musikanten.
A mai napon megrendezett kitelepítési megemlékezés lebonyolításában – annak biztosításában – az M-POL Kft, illetve a Solymári Polgárőrség nyújtott segítséget.
