A legtöbb szülőt leginkább az foglalkoztatja, hogy gyermeke hogyan tanul majd, milyen teljesítményt nyújt az iskolában. A fizikai és szociális érettség után így most áttérünk az értelmi képességek elvárható fejlettségi szintjére.
Ez elég sok mindent foglal magába a figyelemtől az emlékezeten át a problémamegoldó gondolkodásig, de ide tartozik az érdeklődés és a tájékozottság is. Az iskolába készülő gyermek már sokat tud a környezetéről, el tudja helyezni magát időben és az őt körülvevő miliőben, tudja a nevét, lakhelyét, szülei nevét és foglalkozását, a napokat, napszakokat és évszakokat.
Leginkább azzal segíthetünk, ha minél többet beszélgetünk. Meséljük el milyen napunk volt és kérjük meg, hogy mondja el ő is. Így berögzül az időbeni sorrendiség. Járjunk nyitott szemmel séta, utazás, vásárlás közben és idézzük fel mit láttunk. Más alkalommal megállapodhatunk előre, mit fogunk megfigyelni, pl. hány fehér autót láttunk.
Igyekezzünk figyelemmel kísérni, hogy gyermekünk mi iránt érdeklődik és segítsük abban, hogy minél több információhoz jusson, lássa az ok-okozati összefüggéseket. Menjünk könyvtárba, vágjunk ki képeket, ragasszunk albumot, gyűjtsünk matricákat az adott témában.
Építsünk arra, hogy szeret velünk lenni és velünk együtt tevékenykedni. Felejtsük el a sztereotípiákat, szerelhetnek a lányok és panírozhatnak a fiúk is! Lehet, hogy ez utóbbi esetben először lisztben úszik majd a konyha, de megéri ezt türelemmel elviselni, hiszen fejlődik taktilis érzékelése, finommozgása, megfigyelőképessége, megjegyzi a mozzanatok egymásutániságát, összefüggéséket lát és még büszke is arra, hogy segített ebédet készíteni. Vonjuk be minél több érzékszervét a környezettel való ismerkedésbe. Szagoltassunk vele illatos fűszereket, tapintson különböző gyümölcsöket, zöldségeket. Később fel is ismerheti ezeket illatról, ízről, tapintásról. Finomodik, pontosabbá válik észlelése, szín- és formaérzékelése és fogalmi gondolkodását fejlesztjük, ha szétválogatja pl. melyik a zöldség és melyik a gyümölcs. És még ki sem mozdultunk a konyhából!
Fontos, hogy ebben a korban legalább fél órát tudjon egyedül, elmélyülten játszani, adott feladattal foglalkozni, tudjon magának elfoglaltságot találni. E nélkül nem is elvárható tőle, hogy az iskolában 4×45 percben figyeljen. Hagyjuk, hogy a nehézségekre maga keressen először választ és segítsük őt abban, hogy egy problémára többféle megoldás is létezik.
A gyerekek nagyon szeretik a „Mi változott meg?” játékot. Játszhatjuk akár bevásárlás közben is – mi került újonnan a kosárba – de igazi családi móka, ha nagyobb társaságban játsszuk: „Mi változott az asztalon? Mi változott meg rajtam?” Meg fogunk lepődni, hogy a gyerekek milyen jó megfigyelők! Ez abból is látszik, hogy a hat-hét éves gyerekek általában már legyőznek bennünket memóriajátékban. Készíthetünk saját verziót is, váltsunk szempontot és legyen az egy pár, ami között valamilyen összefüggés, logikai kapcsolat van: anyaállat-kölyke, azonos forma, azonos szín vagy fogalom, netán mennyiség.
Keressünk ellentétpárokat: ez kicsi-ez nagy, ez hosszú-ez rövid, ez savanyú-ez édes. Ez a gondolkodáson kívül a verbalitást is fejleszti, de erről majd holnap olvashatnak bővebben.
A sorozat előző része itt olvasható!