Elérkezett az idő, hogy ne csak a ház belső és külső munkálatairól tájékoztassuk az olvasókat, hanem a solymári Bauernhaus (parasztház) tervezett működtetéséről is szóljunk néhány szót.
A tájházak általában korlátozott területű kiállítótérrel rendelkeznek, és a hagyományos tájház-berendezési gyakorlat állandó kiállításként mutatja be az egykori falusi életet. A környék tájházainak példája alapján tudjuk és látjuk, hogy a legnagyobb muzeológiai gondossággal megrendezett tárlat is elfárad, elöregszik egy idő után, mert kevés látogató számára nyújt újdonságot. A tájházak iránti érdeklődés országos szinten csökken.
Ezért már a felújítás kezdetén meghatároztuk, hogyan szeretnénk a solymári tájházat működtetni.
Elsődleges szempont volt, hogy az 1930-as években épült jellegzetes solymári sváb parasztház belső tereiben látható legyen az eredeti berendezés, ugyanakkor különféle programok szervezésére alkalmas terek is kialakításra kerüljenek. Így a házban a „tiszta” szoba és a konyha eredeti állapotában látható majd. Az előszoba és az egykori gyerekszoba a mai követelményeknek megfelelő interaktív helyiségként, modern megvilágítással várja majd a látogatókat. A spájzban a hagyományos stelázsi és bödönök mellé modern mini-konyha is kerül, hiszen a rendezvényekkel együtt járó vendéglátásra is gondolni kellett. Az általánosságban igen rossz állapotú gazdasági épület nyári konyhájából a férfi és női mosdó lett kialakítva.
Tanulván a hagyományosan működő tájházak gondjaiból, a solymári parasztház egyrészt a településen megvalósuló kulturális programokhoz szeretne kapcsolódni, másrészt az iskolai népismereti tantárgyhoz köthető múzeumpedagógiai foglalkozások, tematikus hétvégék szervezésére nyújt lehetőséget. Tervezünk ezen felül diákoknak német nyelvű drámapedagógia foglalkozásokat, a pajtában felnőtt és gyermek sváb nyelvű színielőadásokat. Lesz főzőtanfolyam, ahol a különleges helyi specialitásokat tanulhatjuk meg, valamint sváb nyelvtanfolyam is. Tervezzük beszélgetős estek, borvacsorák, német nyelvű filmklub, könyvbemutatók és a nyári időszakban az udvar lehetőségeit kihasználva, zenés-éneklős sördélutánok szervezését is.
Szeretnénk, ha a solymári tájház nemzetiségi „kultúrközpontként” működne, ahova szívesen betérnek mindazok, akik érdeklődnek a falu sváb kultúrája iránt.
Hartmann Hilda
(bauernhaussolymar.blogspot.hu)
