A következő napokban is gazdag program várja a könyvek, az olvasás szerelmeseit Solymáron.
Szülőknek, pedagógusoknak!
A legtöbb gyerek életében már egészen kis korától kezdve jelen van a könyv. A babák, kisgyermekek a könyvek képi világával ismerkednek először. Később a szülők, nagyszülők által felolvasott szövegek, mesék, történetek válnak a gyerekek fantáziavilágának és a valós világról alkotott ismereteinek formálóivá. Ezért nem mindegy, hogy mennyit és miből olvasunk a gyerekeknek.
Pálinkás Dorottya a Móra Könyvkiadó képviseletében és Rózsa Móni gyerekpszichológus több gyermekkönyv bemutatásán keresztül járja körbe a következő kérdéseket:
- Mit fejleszt és hogyan az olvasás, mesélés?
- Milyen legyen a könyv képi világa?
- Milyen legyen a történet vagy mese, amit felolvasunk?
- Hogyan biztosítsuk szülőként, hogy a gyerekünk számára a könyv és az olvasás valódi társ, önmaga és a világ megismeréséhez és jobb értéséhez vezető út legyen?
A november 18-án, szerdán 18 órakor kezdődő beszélgetés során a bemutatott könyveket és a Móra Könyvkiadó gyerekeknek szánt további köteteit is meg lehet vásárolni majd, az Ezüstkor Szociális Gondozó Központban (Solymár, Templom tér 8/b.).
Író-olvasó találkozó
November20-án, pénteken 18 órától pedig a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legtermékenyebb alkotója, Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós lesz a könyvtár vendége, egy beszélgetés erejéig, a Milyenek a magyarok? című regénye kapcsán.
Az íróról már sokszor hallhattunk, legyen szó műfordításról, tanításról, kritikákról, blogolásról, gyermekirodalomról. József Attila-díjas szülei Mezey Katalin és Oláh János óvták a pályától, de nem tiltották. Az írás-olvasás már gyerekkorában is intenzíven jelen volt. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. Hat gyermek édesapja. Felesége Bárdos Júlia művészettörténész.
Az író-olvasó találkozó dedikálással zárul, és arra is lesz lehetőség, hogy megvásárolhassák az író köteteit.
Hogy lehet íróként életben maradni a mai világban?
“Alighanem kell hozzá szerencse, vagy inkább áldás, nem árt a biztos hátország, a hűséges társ, és persze az a fajta irodalmi magatartásmodell is jól jöhet, amit a Nyugat szerzőitől tanultam önkéntelenül. Nevezetesen, hogy az író-költő nem csak lilán üldögél otthon, és várja az „ihletet”, hanem pörög-forog, szerkeszt, fordít, előad, tanít, beszélget, kritikuskodik, mindent csinál, ami csak az Irodalom és Vidéke Takarékszövetkezet hatáskörébe tartozik. Több lábon kell állni, rugalmasnak kell lenni, erre tanít korunk is. Van különben egy meglepő statisztika, miszerint a végzős bölcsészek találnak a legnagyobb arányban állást az egyetem után. Más kérdés, hogy sokszor nem a képesítésüknek megfelelőt, de úgy tűnik, mégis alkalmazkodóképesebbek sok más szakma képviselőihez viszonyítva” – meséli Lackfi János.
