A fűtési szezon beköszöntével mindig vannak, akik a hulladék elégetésével próbálnak fűteni. Ezt sokszor égett műanyagszag, olajszag kíséri a hideg éjszakákon. Amellett, hogy ez szigorúan tilos és keményen büntetik, a környezetet is súlyosan károsítja. Ezért dr. Beregszászi Márk jegyző felhívja a lakosság figyelmét a tüzelőberendezéssel összefüggő rendelkezések betartására.
Az állam ugyanis – a Büntető Törvénykönyben – jogellenes és büntetendő cselekménynek minősíti az engedély nélküli hulladékégetést. Engedély nélkül erre a célra kivágott, vagy készített fát (fahasáb, fabrikett) – és a gyújtóst leszámítva – papírhulladékot, festékkel, vagy műanyaggal bevont fát sem szabad égetni. Azaz fával, fahulladékkal és papírral lehet fűteni, de ragasztott, vagy festékes fával nem.
Az égetés során felszabaduló gázok nem csak az egészséget veszélyeztetik, hanem a tüzelőberendezésben is kárt okozhatnak és a téli szmogriadók kialakulásáért is felelősek.
A hulladékkal összefüggő jogellenes tevékenység – veszélyes hulladék esetén – akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
248. §
(1) Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást –, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.