Szeptember 15-én a solymári Apáczai Csere János Művelődési Házban rendezték meg, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Irodája által szervezett, „Közösségi vállalkozások – fenntartható közösségek” című előadást.
Az előadás a közönséggel való folyamatos párbeszédnek köszönhetően lényegre törő és jól érthető volt. Bocskay József, az intézet közösségi koordinátora elmondta: ez a legkedvezőbb vállalkozási forma, úgy az alapítás, mint az adózás szempontjából. Jelenleg már több mint 2000 ilyen társulást tartanak nyilván országszerte. Tagjai magánszemélyek, esetenként önkormányzatok. A cél, hogy egy egymás közötti, szolgáltató-kereskedelmi, belső ellátási láncot képezve, országos hálózat alakuljon ki.
A tájékoztatón részt vettek a III. Kulturális Közfoglalkoztatási Programba bevont közösségi munkások, illetve a partnerszervezetek képviselői is. Külön öröm volt, hogy több önkormányzat is képviseltette magát.
A találkozó után többen még folytatták a beszélgetést, érdekes vélemények, viták alakultak ki a módszerrel kapcsolatosan illetve helyi szinten már el is indult egyfajta szervezkedés ez ügyben.
Kovács Erika, Marlok Nikolett közösségi koordinátorok és Jármy Éva közösségi munkás
MI AZ A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET?
A szociális szövetkezet, vagy/és helyi közösségi szükségleteket elégít ki, vagy/és alternatív gazdasági együttműködéseket hoz létre, vagy/és alternatív közösségi életforma szervezéséhez kapcsolódó közösségi vállalkozásként működik, vagy/és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási integrációját valósítja meg. A szociális szövetkezetek speciális formái az iskolaszövetkezetek és a foglalkoztatási szövetkezetek.
TÍPUSAI
1. Hátrányos helyzetűek foglalkoztatási integrációját biztosító szociális szövetkezet
Kimondottan hátrányos helyzetű munkaerőpiaci csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatására létrejött szociális szövetkezet, ahol a tagság javasolt összetétele 70% jó helyzetben lévő és 30% integrálandó tag.
2. Helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezet
A piacgazdaság egyéni, globalizált érdekeket képviselő szemléletével szemben, a helyi közösségi érdekeket képviselő, a helyi szükségletekre választ adó szociális szövetkezet. Tagság összetétele a helyi viszonyoknak, tevékenységeknek megfelelő, ebben a szövetkezeti típusban lehet tag az önkormányzat és a karitatív szervezet. Ez a szociális szövetkezet típus tudja megszervezni és működtetni a helyi közszolgáltatásokat.
3. Közösségi vállalkozásként működő szociális szövetkezet
A szövetkezeti elveket fontosnak tartó közösség által létrehozott közösségi vállalkozás, amely alternatív gazdasági együttműködésre, alternatív közösségi értékrend szerinti életforma kialakítására épül és a fenntartható fejlődés szempontjait helyezi középpontba.
4. Iskolaszövetkezet
Olyan speciális szabályok alapján működő szövetkezet, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik. Az iskolaszövetkezet alapításához egy oktatási intézmény alapító tagságára is szükség van.
5. Foglalkoztatási szövetkezet
Legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. A hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenységen keresztül biztosítja.
Németh László
Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége
