Solymári kárpótlás – újabb forduló

347

Solymáron és a környező településeken évtizedek óta lezáratlan a kárpótlás. Az ügy most újabb fordulóhoz érkezett, amikor a Solymári Helyi Érdekegyeztető Fórum perfordulót nyert, és a bíróság új földalap kijelölését rendelte el. A nyilvános bírósági ítélet alapján az ügy szálai a rendszerváltás utáni időszakig visszavezethetőek. A Polgármesteri Hivataltól kértünk információt a több évtized óta húzódó, szövevényes ügy részleteiről.

A 90-es évek eseményei

A Rozmaring Mgtsz. által 1994-ben készített földalap tervezetét jóváhagyta Budapest Főváros Kárrendezési és Kárpótlási Hivatala, majd fellebbezés folytán az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. 1996-ban a legfőbb ügyész helyettese óvást nyújtott be a Kárpótlási Hivatal határozatával szemben, amely a korábban hozott határozatát visszavonta, majd új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró Budapest Főváros Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalát.

Jó pár évvel később a Rozmaring Mgtsz. jogutódjaként eljáró Rozmaring Szövetkezeti Kft. újabb földalap tervezetet készített, amelyről a kárpótlási ügyekben ekkor eljáró Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata kimondta, hogy jogsértő, 2012-ben tehát a földalap jóváhagyását ismételten megtagadták.

A közelmúlt

2015-ben a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatal Budakörnyéki Földhivatala készítette el a földalap elkülönítési tervezetét. Ebben a tervezetben a kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya Pilisszentiván és Solymár egyes szövetkezeti területei tekintetében nem járult hozzá a földalapba történő kijelöléshez. Ezt követően az első és a másodfokú kárpótlási hatóság a földalap tervezetét jóváhagyta.

E döntésekkel szemben nyújtottak be kereset a Solymári Helyi Érdekegyeztető Fórum képviseletében arra hivatkozva, hogy mintegy 50 hektárnyi földterület hiányzik a földalapból, valamint több olyan hibát is feltártak, amelyek mellett a földalapot nem lehetett volna létrehozni.

A bíróság a fórum kereseti kérelmét alaposnak találta. Így nem vették figyelembe a földalap készítésekor a jelzáloggal terhelt ingatlanok egy részét, amelyet a Pest Megyei Főügyészség által kezdeményezett perben végül töröltek, így az érintett ingatlanokat tehát be lehet vonni a földalapba. A földalap készítése során a földhivatal nem készített térképet, holott erre a jogszabály kötelezte.

A bíróság egyetértett továbbá a Fórum érvelésével abban, hogy helytelenül nevezték „tagi-tulajdoni földalapnak” (ebben az esetben eleve egy jóval szűkebb – ismeretlen létszámú – kör vehetett volna részt a kárpótlásban) és nem kárpótlási földalapnak a kárpótlási hatóságok a létrehozott földalapot.
A fentiekre is tekintettel tehát a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a kárpótlási hatóságot annak érdekében, hogy a fenti hiányosságokat ennek keretében orvosolják.

Ezzel tehát egyelőre nem veszett el annak a lehetősége, hogy a solymáriak és pilisszentivániak kárpótlás útján szerezzék vissza a még “ki nem osztott” termőföldjeiket. A bírósági döntés nyomán 100 hektárt megközelítő terület állhat rendelkezésre az újabb kárpótlási földalap képzésre. Az egyeztetések az illetékes Kormányhivatallal január 15. után kezdődtek meg, ezt követően indulhat el az újabb földalap képzési folyamat.

solymáronline