A tudatos táplálkozás nem kalóriaszámlálás!

217

Napjainkban a tudatos táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap – látszólag. A tudatosság azonban sokszor csak kalóriatáblázatokban, női magazinok címoldalán, vagy aktuális táplálkozási divatok népszerűségében mutatkozik meg.

A valódi tudatosság hiányát jelzi, hogy a túlsúly és az elhízás egyre gyakoribbá válik, már a gyermekek és serdülők között is. Azonban nem csak a súlykérdés miatt lenne fontos jobban, jól figyelnünk arra, hogyan és mit eszünk. Egyre gyakoribbak a táplálkozással összefüggő betegségek, ételallergiák és intoleranciák, IBS, stb., de a diagnosztizált betegségek még így is csak igen kicsi százalékát jelentik azoknak, akik napi szintén átélik az evéssel kapcsolatos, vagy azt követő kellemetlenségeket. Miért is van mindez? Nyilvánvalón nehéz lenne egyetlen okot találni egy ilyen komplex jelenségre. Vannak azonban olyan változások az élelmiszerekben és az életmódunkban egyaránt, melyek hatása kétségbevonhatatlan.

Már azt sem tudjuk pontosan, mit is eszünk!

  • Egyre több a mesterséges – emésztőrendszerünk számára ismeretlen – anyag az élelmiszerekben (tartósítószerek, állagjavítók, stb).
  • Már az alapanyagokban is egyre több a vegyszer és gyógyszer (antibiotikus, növényvédőszerek).
  • A külcsín -pontosabban az eladhatóság – fontosabb lett, mint a minőség, vagy a tápanyagtartalom (nemesítések, szelekciók, génmódosítás).
  • A finomított cukor fogyasztás erősen megnőtt az utóbbi évtizedekben!

Nem csupán az ételeink összetétele változott, hanem az étkezési szokások is!

  • Egyre gyakoribb, a rendszertelen táplálkozás, nincs fix időpontja a reggelinek, ebédnek és vacsorának (sokszor már reggeli, ebéd és vacsora sincs, csak “bekapunk valamit útközben”.)
  • Nem csak a napi ritmus, de az évszakhoz kötött ritmus is eltűnőben van. Nem a friss és közelben termett, előállított alapanyagokból készülnek az ételek, fagyasztva, tartósítva minden évszakban kapható minden.
  • Sokan már nem terített asztal mellett fogyasztják az ebédet, vagy a vacsorát, hanem számítógép, vagy televízió előtt ülve.
  • Csökken az evésre szánt idő és figyelem, a minőségi evést sokan a mennyiség növelésével pótolják.

Érzelmeink hatása és a stressz szerepe

  • A tartós, vagy gyakori stressz hatással van az emésztésünkre. Stressz hatására az emésztés lelassul, hogy a stressz kiváltó okának megoldására tudjuk összpontosítani az energiát. Ha azonban ez az állapot tartóssá válik, akkor a bélrendszer, sőt az immunrendszer működése is gyengül.
  • A stressz az étvágyunkra is hatással van, az emberek többsége ilyenkor nem kíván enni, “csomó van a torkában”, ráadásul a stressz “gyomorszorító” érzést is okozhat.
  • A szomorúság és rosszkedv a stresszel ellentétben sokakat evésre ösztönöz. A bánatevés persze nem az éhségről, hanem érzelmekről, hangulatokról szól.
  • Minél több a stressz, a frusztráció, a csalódás, a szomorúság az életünkben, annál valószínűbb, hogy az evés és az emésztés terén is problémáink adódnak. Ez tovább rontja a testi-lelki állapotot, így a kör bezárul.

Hosszasan folytathatnánk a sort, de az talán egyértelmű, hogy a tudatos táplálkozást a maga komplexitásában érdemes értelmezni. Nem elég, ha csak az étel minőségére, kalóriatartalmára figyelünk. Kevés, ha a tudatosság az étel kiválasztására, elkészítésére vonatkozik. A tudatos táplálkozás akkor valósulhat meg, ha az étkezésre és az önmagunkra – a testünk és lelkünk jelzéseire – fordított figyelem természetes része a mindennapoknak, ha  megértjük és figyelembe vesszük ezeket a jelzéseket.

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus
(kreativpszichologia.blog.hu)

MEGOSZTÁS