3 dolog, amit ne felejts el magaddal vinni a nyaralásra

30682
Fotó: lelkizona.blog.hu Szabó Elvíra

Útlevél, túracipő, naptej – bepakoltam mindent? Ám a nyaralásra nemcsak utazási kellékeket érdemes vinni, hanem pszichés erősségeket is. Néhány szó arról, hogyan válhat hasznunkra a megfelelő hozzáállás a vakáción.

HAGYD EL A JÁRT UTAT A JÁRATLANÉRT

Nyaralás előtt kinyitunk egy útikönyvet, böngészünk az utazási portálok cikkei között. Megnézzük, az előttünk utazók milyen útvonalakat jártak be – többnyire; s mivel a leggyakrabban bejárt útvonalak a legszebb műemlékek, elámító természeti szépségek mentén vezetnek, alighanem mi is ezeken fogunk közlekedni. Ám vakációzni azt is jelenti, hogy kikapcsolunk a megszokott életünkből, letérünk a megszokott utakról – megengedjük magunknak, hogy bekapcsoljon bennünk a természetes felfedezőkedv. (Tisztában vagyok azzal, hogy vannak országok, ahol a járt útról letérni veszélyes – most nem ezekre gondolok.)

NE A TERVEZÉSRE KONCENTRÁLJ, HANEM ÉLJ A PILLANAT ADTA LEHETŐSÉGEKKEL

Persze hasznos, ha van útiterv, vezérfonal, elképzelés, hogy mikor merre vennénk az irányt. De az élet gyakran közbeszól, pláne nyaraláskor, például kimaradó járatok, változékony időjárás formájában. S ilyenkor jut szóhoz spontaneitás, no és persze gyakorolhatjuk a kontroll elengedését is.

VESD LE A MEGSZOKOTT SZEMÜVEGET

Külföldre utazva az országhatárral együtt a saját kultúránk kereteit is átlépjük – egy egészen más világszemléletbe csöppenünk. Azt hiszem, európai viszonylatban éppen az egyik legkedveltebb úti cél, Olaszország jelent kihívást a másfajta kultúra kezelésében. Gyönyörű tájak és városok, de ez a fura nép! – hangzik el gyakran. Mert az átlagos beszédhangerő Olaszországban kétszer akkora, mint ami az emberi fülnek kellemes (megszokott), és hogy lehet az, hogy a közlekedési vitákat ordibálva intézik el az autósok??? Minél délebbre megyünk, annál nagyobb az őrület, főleg az utakon, a közlekedési lámpákat errefelé laza orientációs pontként kezelik a sofőrök (piros lámpánál csak lelassítva hajtanak át a kereszteződésen)… az embernek halálfélelme támad a gondolattól is, ha autóba kell ülnie. És persze minél délebbre megyünk, annál több a szemét az utak mentén. Arról nem is beszélve, hogy képtelenség itt tervezni, ha asztalt foglalunk egy étterembe, estére nincs meg a foglalás, és ha nagyon oda kéne érni valahova, biztos hogy órákat késik a vonat.

Egy másik helyen, másik országban nem működnek azok az alapvetések, amiket otthonról magunkkal hozunk, ám a nyitott és megfigyelő attitűd segíthet feldolgozni azt, hogy néhány kérdésben mások a játékszabályok (és ez még egy olyan rövid epizódnál is megjelenhet, mint a nyaralás). Minél távolabbra utazunk, annál jobban kifordulhat sarkából a világunk – egy másik kontinensen akár néhány nap vagy már néhány óra után megrohanhat egy kiadós kultúrsokk. Ilyenkor húzódjunk vissza, és adjunk magunknak időt, elfogadni, hogy ez egy másik univerzum, és letenni a saját kultúránkból hozott szemüveget, hogy az új közegben – valamelyest – eligazodhassunk.

Forrás: lelkizona.blog.hu