A művelődési házban működő Történelmi klub pénteken (október 28.) este 6 órakor kezdődő összejövetelén, Ludvig Rezső aranyműves, koronakutató – A nagyszentmiklósi kincs és a szkíta aranyszarvas című – vetítéssel egybekötött előadását ismerhetik meg az érdeklődők.
A magyarság eredetéről többféle elmélet létezik napjainkban is dr. Szőts Dániel erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró, író szerint „nem az a lényeg, mely néppel milyen rokonságot ápolunk (hiszen például a besenyők, úzok, kunok, jászok beolvadtak a magyarságba), hanem az a fontos és szükséges, hogy ismerjük, óvjuk és ápoljuk kultúrkincseinket, legyen az monda, legenda vagy történelmi tény”.
A 91 éves, Sepsiszentgyörgyön élő író így folytatja gondolatait az eredet-elméletekről:
A finnugor nyelvrokonság tény! Nemrég genetikailag kimutatták, hogy vérrokonságban nem állunk! Az is tény, hogy Julianus magyar barát 1235-ben Baskíriában még magyarul beszélő embereket talált. Történészek, régészek, nyelvészek, nemzetközileg elismert tudományos kutatók fogadják és fogadták el a szkíta–türk–hun–avar–magyar eredetet. A szittya magyarok jelenlétét a Kárpát-medencében az Aldobolyban talált szkíta kard, a berecki szkíta gyöngyök, a zöldhalom-pusztai szkíta aranyszarvas is bizonyítja többek között. A honfoglalás előtti „ősmagyar korban” iráni nyelvekből átvettük a tej, tehén szavakat, alán eredetű az arany és híd, perzsa a vásár, vám, óorosz-óukrán a halom, lengyel, görög, török eredetű a búza, alma, ökör, harang, homok, gyűszű, gyász, ács szavunk. A nagyszentmiklósi avar kincs egyikén, a szarvasi tűtartón a rovásírás ezt írja: „Üngür démon… űzd, emészd el őt, Istenem.”