A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.
Ki vállalhat munkát?
Fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte.
Az iskolai szünet időtartama alatt pedig az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait.
Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt.
A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel.
Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel), vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).
Az előbbieken túl – kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma – az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése.
Milyen járulék és adóterhek keletkeznek a különböző foglalkoztatási módokban?
- A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, így például táppénzre is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik. A járulékfizetésen túl 15 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni.
- A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott tanulóval megbízási szerződést kötnek. A szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles és bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a 10 százalékos bizonylat nélküli költségelszámolás. A költségelszámolással csökkentet jövedelem után kell megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
Ebben a foglalkoztatási formában járulékterhek akkor keletkeznek, ha a havi díjazás eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét, ami jelenleg 33 300 forint/hó, illetve 3 700 Ft/nap. Ekkor 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. - Egyszerűsített foglalkoztatás keretében (mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka) csak akkor keletkezik jövedelemadó fizetési kötelezettség, ha a bevétel meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és a (minimálbér esetén 5 110 forint, a garantált bérminimum esetén 5 940 forint) meghatározott összegének szorzatát. Ekkor a szorzat feletti összeg után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Alkalmi munkának minősül az összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. - Háztartási munka esetében (pl. korrepetálást, gyermekfelügyeletet, lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás) az e tevékenységéért kapott jövedelem után adó- és járulékfizetés nem keletkezik. Adózással kapcsolatos kötelezettség (bejelentés, regisztrációs díj megfizetése) csak a munkáltatónál jelentkezik.
- Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka esetében – 25 éves kor alatt – nincs járulékfizetési kötelezettség, csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni.