Mától látogatható a Kiscelli Múzeum „Megjegyzés: háborús” – A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában című különleges kiállítása, mely az I. világháború fővárosi vonatkozásait mutatja be a múzeum egyedülállóan gazdag műtárgyanyagára alapozva.
Az emeleti oratóriumban és földszinti templomtérben látható tárlat rendhagyó módon közelíti meg a háborús hátország kérdését, hiszen egyúttal a múzeum saját történetére is reflektál. Budapest Székesfőváros Tanácsa ugyanis 1915-ben határozatot hozott a világháborúra vonatkozó emlékanyagok gyűjtéséről. Ez volt a múzeum történetének legjelentősebb tervezett kortárs tárgy-gyűjtési akciója. Külön kiemelendő a múzeum és Müllner János fényképész együttműködése, amely során külön kérvényre, a fényképész egy Budapestre szóló általános fényképezési engedélyt kaphatott. Így a fotográfus több száz, a háborús főváros mindennapjairól, és a háborúhoz kapcsolódó eseményekről készített fényképe került a gyűjteményébe. A korabeli gyarapodási naplókba — „háborús” megjegyzéssel — 1914 és 1920 között mintegy 900 tétel, több ezer irat, plakát, jelvény, fotó és egyéb műtárgy került bejegyzésre.
Müllner János felvétele, Kiscelli Múzeum Fotógyűjtemény
A kiállítás erre a rendkívül gazdag anyagra alapozva kívánja mozaikszerűen bemutatni a világháborús fővárost. A templomtér leghangsúlyosabb látványeleme pedig, az eredetileg 1915-ben, a Deák téren, az Anker-ház előtt felállított, lovasszobor több mint 10 méter magas rekonstrukciója.
A kiállításhoz kapcsolódóan a Kiscelli Múzeum áprilisban egy fényképalbumot jelentet meg, mely Müllner János első világháborús fotóiból ad válogatást a nagyközönségnek.
Müllner János 1870-ben született Pesten. Méltán nevezhetjük őt első valódi fotóriportereink egyikének. A századfordulón kezdődött el a fényképészek specializációja is. Addig mindenki mindenhez értett, ha kellett, portrét fényképezett egy műteremben, ha a sors úgy hozta, akasztott embert a kötélen, vagy tűzvészt, és kicsit később az újjáépült város képét örökítette meg. Ahogy alakultak a fotóillusztrációkat egyre nagyobb számban használó napi- és hetilapok, úgy jutott mind kevesebb ideje a műteremben pepecselni az itt foglalkoztatott fényképészeknek. Így lettek a legmozgékonyabb, legvállalkozóbb műtermes fényképészekből előbb fotóillusztrátorok, majd szép lassan fotóriporterek. Müllner ezen kevesek egyike volt. Ötvenöt évet élt csupán, de ebből harminchármat fényképezéssel töltött.
1925-ben bekövetkezett halálakor egy szakmatársa – ha úgy tetszik a konkurencia egy tagja – így emlékezett meg róla: „Egy szegény, tehetségénél és tudásánál fogva jobb sorsra érdemes fényképész dűlt ki ismét a sorból. Az elhunyt kartárs egyike volt azoknak, akik a portré fotográfiáról teljesen az illusztratív fényképészetre tértek át és elsőrangú riportfelvételekkel látta el a folyóiratokat. Kitűnő riporterszeme és tökéletes szaktudása folytán minden aktuális eseményről boszorkányos gyorsasággal szállított illusztrációkat, teljes erkölcsi, de sajnos annál kevesebb anyagi sikerrel. Gyenge fizikuma nem bírta az e téren is folyton erősbödött versenyt – sokat betegeskedett és sokat nyomorgott.”
A KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK
KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS:
A kiállításhoz kapcsolódóan március 19-én, szombaton 15 órától Demeter Zsuzsanna fotótörténész, a kiállítás egyik kurátora tart tárlatvezetést az érdeklődőknek, amelyen a kiállításra váltott belépőjeggyel ingyenes a részvétel.HÁRFAKONCERTTEL KÍSÉRT ELŐADÁS:
Március 19-én, szombaton 16 órától hárfakoncerttel egybekötött művészettörténeti előadásra várják a látogatókat Körösfői-Kriesch Aladár festő- és iparművész művészete a Nagy Háborúban címmel. Meghívott előadók Körösfői-Kriesch György, a festő unokája, hárfán közreműködik: Kriesch Barbara, a festő dédunokája. Belépőjegy: 1600 Ft / 800 Ft, előzetes regisztráció nem szükséges.
Forrás: kiscellimuzeum.hu, fotoklikk.hu