Telt ház előtt zajlott tegnap este az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség, a solymári Apáczai Csere János Művelődési Házban.
Balogh Istvánné könyvtárvezető köszöntötte a közönséget, aki bevezetőjében a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb és legdicsőbb fejezetének, egyik legigazabb nemzeti jelképünknek nevezte a 1848/49-es forradalmat és a szabadságharcot.
„Március 15-e immár visszavonhatatlanul a miénk és a várva-várt rendszerváltással ismét hivatalos nemzeti ünnepünk lett” – mondta a Balogh Istvánné, majd így folytatta – „Magyarország újkori történelme a győztes forradalmak és a vesztésre kényszerült szabadságharcok közös története. De mégis sikeres történet ez: a Rákóczi-szabadságharc, az 1848-as forradalom és 1956 heroikus küzdelme mind-mind közelebb hozták a sokszorosan kiérdemelt szabadságot! Most már békében és biztonságban élhetünk, mert nálunk is, más népeknél is fészket rakott a szabadság ritka szép madara. És ezt a madarat tisztelnünk, óvnunk, becsülnünk kell.”
Gaal Gergely önkormányzati képviselő ünnepi beszédében Kossuth Lajos szavait idézte, majd a jelenkor történéseiről beszélt. „Ahogyan a XIX. század közepének, úgy a XXI. század elejének is megvan a maga „uralgó iránya”. Ma is olyan korszakban élünk, amikor egyre világosabban látható, hogy ez az irány az egész európai, keresztény gyökerű civilizációnk létkérdésévé kezd válni. Egyre többen látják, hogy ennek a civilizációnak az alapjai rendülhetnek meg, népvándorlás sodorhat el bennünket, ha földrészünk lakói nem tudnak fölülkerekedni a jólét tunyaságán és nem tudjuk kivonni magunkat a romboló eszmék hatása alól. Mi, magyarok ma is a világ élvonalában lehetünk, amikor felismerjük, nevén nevezzük és megoldást javasolunk korunk problémáira. A nagyvilág ma is egyre jobban figyel ránk, a riadókürtöt már megfújtuk.”
Az önkormányzati képviselő ezután szűkebb környezetünkről, Solymárról beszélt. „Nálunk, Solymáron is megfogalmazódott már, hogy egyetértéssel, csapatmunkával a legkisebb dolgok is naggyá lehetnek. Az egyetértés szellemisége és lelkülete akkor valósulhat meg és őrizhető meg, ha megvan hozzá az ennek alapját képező bizalom, amit talán könnyebb meg-, mint visszaszerezni. Erre különösen nagy szükség van akkor, amikor egy közösség nagy terveket sző, azok megvalósításának küszöbén áll.”
Gaal Gergely gondolatait így fejezte be: „Nekünk most és itt kell megtennünk mindent hazánk és településünk gondtalanabb jövőjéért, megértve az idők jeleit. Ez csakis az egyetértés szellemiségének és a bizalom légkörének megőrzésével, és amikor szükséges, helyreállításával valósítható meg.
Biztos vagyok abban, hogy ez igenis lehetséges, mert töretlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében!”
Az ünnepségen hatalmas sikert aratott a Cédrus Táncegyüttes műsora. Varga Zoltán koreográfiáit – Rábaközi táncok, Tavasz, Turáni induló, Márciusban újra kezdjük – láthatta a közönség. Az iskola versmondói – Lukács Dóra és Huber Márton – Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger, illetve Wass Albert: Üzenet haza című versét adták a közönségnek. A műsor szerkesztése Lőrincz Beáta és Ordódy György önkormányzati képviselők nevét dicséri.
Az önkormányzat által alapított ifjúsági díjak átadására is sor került. A megilletődött díjazottaknak – Solymár Kiváló Diáksportolója: Tóth Petra Franciska, Solymár Kiváló Tanulója: Blum Balázs, Ifjúsági Közösségi Munkáért: Dózsa Gábor, illetve Marlok Béla – ezúton is gratulálunk!
Végül egy gondolat Gaal Gergely önkormányzati képviselő beszédéből: „A negyvennyolcasok olyan országot képzeltek el, amelyben tiszta és világos viszonyok határozzák meg a közösség működését, amelynek közéleti vezetői józan tanácsokra hallgatva, átgondolt és felelős döntéseket hozva, higgadtan és méltósággal teszik a dolgukat.”