Varga Zoltán – a solymári Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetője – és Horváth Zsófia koreográfiáiból láthat válogatást, aki felkeresi a Hagyományok Háza színháztermét, március 12-én este.
A Hagyományok Háza és a Magyar Táncművészek Szövetsége közös előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszpontba. Az est első részében egy ma már klasszikus, a színpadi tánctörténetben megkerülhetetlen alkotó emblematikus koreográfiái jelennek meg, amelyek az adott kor mindenféle társadalmi, kulturális vagy akár politikai befolyásolása ellenére is örökérvényűvé váltak. Az est második részében egy fiatal koreográfus műveit láthatják, meggyőzően érzékeltetve ezáltal a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket. A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyílik az alkotókkal való beszélgetésre is.
Az előadáson közreműködik a Cédrus Táncegyüttes, a Duna Táncműhely, a Százhalombattai Forrás Táncegyüttes, valamint a Bihari János Táncegyüttes női kara.
Varga Zoltán középiskolásként az Újkori Helikoni Ünnepségekre készülve kezdett ismerkedni a néptánccal, mely egész életét meghatározó élménnyé vált. Egyetemi évei alatt a Bartók Béla Táncegyüttes táncosa, ahol mesterei Timár Sándor és Vásárhelyi László voltak. Itt indult alkotói pályafutása, melynek során számos nagy sikerű koreográfiája készült a Bartók Táncegyüttesben és az ország különböző táncegyütteseiben. A kezdetektől táncosként és zenészként is részese volt a táncházmozgalomnak, elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Rendszeres gyűjtőmunkát végzett dr. Martin György szakmai útmutatásával szerte a Kárpát-medencében. 1981–91-ig a Bartók Béla Táncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa. Tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, majd kidolgozta a Fóti Népművészeti Szakközépiskola szakmai programját és tantervét, az ország első ilyen típusú iskolájának alapítója, 1993–97-ig szakképzést vezető tanára. 1995 óta Solymáron él és alkot. A Műhely Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Cédrus Táncegyüttes alapítója. Több ízben koreografált Brazíliában, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnél és a Magyar Állami Népi Együttesnél.
Alkotói munkásságának ihletője a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyománya, melyet az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján számon tartott táncházmódszer alkalmazásával, kiváló stílusérzékkel állít színpadra.Hortváth Zsófiát a néptánc már 12 éves korában elbűvölte, a Zala Táncegyüttestől egyenes út vezetett az Állami Balett Intézet néptánc tagozatára, ahol Zórándi Mária és Janek József voltak a mesterei. 1987-ben a Honvéd Táncszínházhoz szerződött, ahol Novák Ferenc és Foltin Jolán koreográfiáiban női szólótáncosként számos táncszínházi előadás főszerepében láthattuk, de több táncprodukcióban kapott koreográfusi feladatot is.
Elvégezte a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakát, valamint táncművész-néptáncpedagógus szakát. Tanított Dél-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Szlovákiában, továbbá hazai amatőr és hivatásos együttesekben is.
A magyar folklór mellett kiemelt figyelmet fordít a cigány kultúra megismerésére, mára egyéni táncnyelvet alakított ki, amellyel a kortárs táncfesztiválokon is sikereket ér el.
2000-ben elnyerte a Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíjat, 2001-ben megkapta a Magyar Ezüst Érdemkeresztet, 2007-ben pedig a Harangozó Gyula-díjat. A Zalai Kamaratánc Fesztiválon több koreográfusi díjat is kapott a Bihari János Táncegyüttes és a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes számára készített munkáiért, 2013-tól dolgozik a Duna Táncegyüttessel, az itt készült Madárasszonyok című koreográfiája 2015-ben „Az év 40 legfontosabb előadása” közé került.